orvosdoktor és szemészmester, a m. tudom. akadémia levelező tagja, szül. 1823-ban Pozsonyban, hol atyja H. Márk nagykereskedő volt. H. középiskoláit Pesten végezte (hova atyja az ő kedvéért tette át lakását); orvosi tanulmányait pedig Bécsben fejezte be, hol 1840-ben orvosdoktori oklevelet nyert, mire a bécsi szemész-tanárnak Rosasnak tanársegéde lett. 1847-ben Párisban Desmares mellett három évig volt assistens és tanuló orvosoknak előadásokat tartott. 1850-ben visszatért Pestre, és mint szemorvos nemsokára előkelő gyakorlatot szerzett. Hosszú ideig ő volt az egyetlen szemész hazánkban. Ezen tevékenységeért a m. kir. orvosegyesület (hol előbb választmányi tag és titkár volt) 1874-ben elnökének, 1881-ben tiszteletbeli tagjának és a m. tudományos akadémia 1869. ápr. 14. levelező tagjának választotta; 1868-ban a zsidó congressus elnöke volt. Miután 1851-ben a pesti egyetemen magántanárságért folyamodott és azt nem nyerhette el, a szegény gyermekkórházban, melynek sok évig vezetője volt, az osztályát látogató orvosnövendékeknek előadásokat tarott a szemészetből. Elnöke volt a pesti izraelita hitközségnek. Ő volt vezére a magyar izraeliták pártjának és egyik alapítója a magyar izraelita egyletnek, mely a zsidó-emancipatio keresztül-vitelét tűzte zászlajára; szintén ő alapította utóbb az izraelita ösztöndíj-egyletet. Az országos közegészségi tanácsnak tagja volt. 1878-ban a harmadosztályú vaskorona-rendet kapta. A főrendiház újjászervezésekor (1885.) ennek tagjává neveztetett ki. 1881-ben nyugalomba vonult. Tragikus gunyja volt a sorsnak, hogy ő, ki annyi embertársának mentette meg vagy adta vissza a szeme világát, a magáét elvesztette s csak részben nyerte vissza utóbb egy sikerült műtét után. Meghalt 1891. nov. 11. Budapesten.
Czikkei a Zeitschrift für Natur- und Heilkundéban (1850. Bericht über die in der Abtheilung für Augenkranke im Pester Bürgerspitale zum h. Rochus von Mitte August bis Mitte Sept. 1. J. behandelten Angenkranken, 1852. Einiges über die Lähmung der Augenapfelmuskeln, 1853-54. Einiges über Microscopie); az Orvosi Hetilapban (1857. Cysticercus cellulosa a szem mellső csarnokában, Üveghályog műtéte, 1858. A takáros szemlob fölismerése és gyógyítása, 1859. A járványszerű hártyás köthártyalobról, A recze leválásnak egy esetéről, Uti töredékek, 1860. könyvism. A szembetegek arczismetanához, A szemüveg alatti idegzsába egy esetének mireny általi gyógyítása, Zúzott szem és tülkhártyaseb; szivárványhártya-szakadás és előesés, vérszem; gyógyulás, A szaruhártya fölhasítása, sebészi hályog-glaucoma-féle tünemények, látaképzés, gyógyulás, 1861. Csúzos mór, Vasszálka betolakodása a mellső szemcsarnokba, Lőkupaktöredék a mellső szemcsarnokban, tályog; genyszem; műtét; gyógyulás, Vasszálka hat éven át a sorvadt szemtekében; izgatottság a másik szemben; kiirtás, Véletlen és műleges sértések, Szinlett vakság a jobb szemen, 1858-61. Lapszemelvények, tárczaczikkek, vegyesek, jegyzetek sat., 1862. Másodlagos üveghályog-tünemények szaruhártyasipoly után, 1863. Szemészeti melléklet előrajza); a Gyógyászatban (1863. A budapesti k. orvosegyleti tudósítást illető értelmezés), a Szemészetben (1864. Egyszerű, hurutos, köthártyalob-járvány 1863-ki júl. hótól nov. hóig, A calabári bab-vonat hatása, Bódító szerek bőr alá föcskendése a szemészeti gyakorlatban, Szaruposztó, pannum, gyógyítása syndectomia által, Szemteke sértés üvegdarabok által sorvadás; kiirtás, A nyomkötés javaslatai, Az ujszülöttek genytakára, A rokonszenvi szemlobról, A szarucsap műtétének új modora, Az érhártya repedése ütés következtében, A szem sértése varrótű által, Sebzési hályog, A lencsének kivétele vonalmetszés által, gyógyulás, A nyomkötés javallatai műtétek utóbánásában, A láttér vizsgálata, A külső egyenes szemizom hűdése, Arczzsába, Mirenynyeli szerelés, gyógyulás, Adatok a szivárványkötéshez, A láterő vizsgálata, A szemteke zuzódása, Vérszem, Hűdési látatágulat, a calabári bab hatása, A terimbeles szaruhártyalob műtét általi gyógyítása, Az oldalvilágítás, A jéglencse veleszületett helyhagyása, Villámgyógyászat a szemizmok hüdésénél, Cholestearin-jegeczek az üvegtestben, Atropin általi mérgezés, szunyal, morphium, bőr alatti befecskendése, gyógyulás, Adatok a szemsértések esettanához, Adatok a Basedow-féle betegség kórjeltanához, Ólommor, amaurosis saturnina, Szinlelt amaurosis az abducens hüdésével, Aqua chlori mint szemviz, Amaurosis mindkét szemen, strychninum mitricum bőr alá föcskendése, teljes gyógyulás, Dermoidképlet egy borju szemcsillagán, A tok megnyitása, mint a hályogkivételt bevezető műtét, 1865. A szemtükörreli vizsgálat, Szinvakság, daltonismus egy esete, A hályogkés élének legczélszerűbb alakjáról, A corosiv hatása szivárványlob ellen, Porczhártyasérülés gyermekujj által, Alkalmazkodási hüdés garatcroup után, Szemüvegbeni csúzos csonthártyalob idegdomcsa, vizenyő, mór-gyógyulás, Köthártya alatti sejtszövetdag a bal szemtekén, Bujasenyv a garatban, Szemtakár, higanykenés, gyógyulás, Szemhéj és szemteke sebzés, izomhüdés, gyógyulás, Szivárvány előesés elleni gyógymódok, Hályog kivétel hangyhalvag, chloroforum hatása alatt, Sértés puskapor által, Zsirdag, lipoma, a szemtekén, Sóskasavas hugyvegygyel összekötött mór, neuro retinitis cnm oxaluria, gyógyulás, Réteges hályog, Schichtstaar, Kórodai adatok és üveghályog, Ujképlet az agyban, hemiplegia, halál, bonczlelet, Láttompulat és mór, Terimbeli szaruhártyalob, szivárványmetszés, sugárzsába, mireny hatása, Diphteriticus körhártyalob higanybekenések általi gyógyítása, Ideghártyavérszegénység, A látzavar, mint a szembetegségek egyik tünete, Körülirt csonthártyalob által előidézett valamenyi szemizom, ugymint a látideg hüdése, Lágymeleg borogatások és bekötés sikeres alkalmazása a háromosztatu ideg hüdésénél előforduló szaruhártyalobnál, és könyvism., 1866. A látzavar mint a szembetegségek egyik tünete, Recelob, Bright-féle bántalom, gutaütés, halál, Receg- és látidegsorvadás festeny elfajulással mint öröklött baj egy család négy nemzedékénél, Orvosi tanácskozmány a műtétel mód megválasztása iránt egy szürke hályog esetében, Koponyabeli csontszú, jobb oldali dülszem, két oldali dülszem, két oldali mór; halál, A szemhéj másodlagos bujakóros fekélye, a gyakorlatból, Kórodai adatok a nyakegyütt-érzideg szemágai hüdését illetőleg, 1867. A szemészeti gyakorlatban jelenleg leginkább használt gyógyszerek és gyógyeljárások, Nehány szó a felületes külhártyalobról, episcleritis, Uj módosítás a lencse kivételére a vonalmetszésnél, Uj adat a háromosztatu ideg sértésével járó mór, amaurosis trifacialis, ismeretéhez, 1869-70. A gyakorlatból, kisebb közlemények, lapszemle, könyvism., Aphakia és iriderema, Hályogműtét esettanához néhány adat, Herperzoster frontalis, Scotoma scintillans fugax, Szarububor, 1871. A létélesség nyomozásáról, 1872. Néhány adat az érhártya uj képleteinek felismeréséhez, 1873. A görcsös látatágulat egy esete, kisebb közlemények a gyakorlatból, 1874. Membrana pupilloris egy esete, 1875. Anaesthesia retinae, 1876. Két ritkább porczhártyabántalom, 1883. Az aphakiában szenvedők néhány alanyi észleletéről, 1885. Emlékbeszéd Bókay J. felett, 1886. A trachomáról tartott beszéd a főrendiházban és kisebb közlemények minden évfolyamban); az Ungar. Mediz.-Chirurg. Presseben (1886. Behandlung der Conjunctivitis diphteritica mit Einreibungen von Quecksilbersalbe, 1867. Das secundär-syphilitische Geschwür des Augenlides); a Néptanitók Lapjában (1871. A tanuló ifjuságnál előforduló rövid látásról és ennek okairól), a M. tud. Akadémia Értesítőjében (1872. A festanyagos rakodmányokról a szem porczhártyájában, 1874. A magzati láta hártyának fenmaradásáról); a Természettudományi Közlönyben (1872. Néhány élet-láttani törvény gyakolati alkalmazása, 2 ábrával, 1873. A rövid látásról, 9 ábr.,) a budapesti orvosegylet Évkönyvében (1885. Megemlékezés Bókay Jánosról), írt még a Graefe, Archiv für Ophthalmologiejába.
Munkái:
1. Emlékbeszéd néhai Kern Jakab felett Pest, 1866.
2. Tapasztalatok a szeszes italokkal. valamint a dohánynyal való visszaélésekről, mint a láttompulat okáról. Pest, 1870. (Értekezések a természettudom. Köréből II. 3. sz. Németül is megjelent Bécsben 1871-ben Hirschfeld Lajos ford.)
3. Megemlékezés Graefe Albrechtről, olvasta a budapesti orvosegylet 1870. okt. 14. tartott évi nagygyűlésében. Pest, 1870. (Különny. a Szemészetből.)
4. Adat a szaruhártya gyurmájába lerakodott festanyag ismeretéhez. Pest, 1872. (Értek. a term. tud. köréből III. 4. sz.)
5. Czermák N. János Pest, 1873. (Különnyomat a Szemészetből.)
6. Adatok a látahártyamaradvány kórodai ismeretéhez. Bpest, 1874. (Értek. a term. tud. kör. V. 8. sz.)
7. Zur Casuistik der Anaesthesie und Hyporaesthesie der Netzhaut. Berlin, 1874. (Különnyomat a Wiener Med. Wochenschriftból.)
8. Beitrag zur Kenntniss der Pigment-Ablagerungen im Paremchym der Hornhaut. Wien, év n. (Különnyomat a Helmholtz Archiv für Opthalm.-ból.)
Szerkesztette a Jegyzék napló orvosok számára 1868. évfolyamát és a Szemészetet az Orv. Hetilap melléklapját 1864-től 1880-ig.
Orszag Tükre 1862. 12. sz. arczk.
Akademiai Értesítő 1869. 84., 1875. 38.. 1891. 732. l.
M. Akadémiai Almanach 1871. 262., 1872. 278., 1873. 373., 1875. 358. l. (munkálatai.)
Vasárnapi Ujság 1875. 40. sz. arczk., 1891. 46., 47. sz. arczk.
Szinnyei Könyvészete.
M. Salon III. 1885. arczk.
Petrik Könyvészete.
Sturm, Országgyűlési Almanach. Főrendiház. Bpest. 1887. 65. l.
1891: Orvosi Hetilap (Grosz Emil), M. Zsidó Szemle 699. l.., Egyenlőség 13., 14., 46., 47. sz. (Feleki Sándor), Szemészet 6. sz. (Grosz Emil), Budapesti Közlöny 311. sz., Pester Lloyd 293. sz. (Goldziher V.) és Vidor Zsigmond emlékbeszéde (a budapesti kir. orvosegylet Évkönyvében) és gyászjelentés.