orvosdoktor, egyetemi magántanár; H. Frigyes és Kern Mária fia; a gymnasiumot és az egyetemet Pesten végezte, hol 1882-ben nyert orvosdoktori oklevelet. Azután Korányi egyetemi tanár klinikáján működött hét évig mint tanársegéd, mire állami ösztöndíjjal külföldi tanulmányúton volt Német- és Francziaországban. 1890-ben az emésztési szervek bántalmaiból magántanárrá képesíttetett; ugyanez idő óta a budapesti poliklinikán mint osztályos főorvos működik.
Czikkei az Orvosi Hetilapban (1884. Hemichorea posthemiphlegica esete, Az antipirin lázellenes hatásáról, 1885. Elsődleges hasnyálmirigyrák esetei, 1886. Nagyfokú hasvizkór esete szívburokösszenövésnél, A szénvizegyek befolyásáról a fehérje rohadásra, Légenyköneg fejlődése hasnyálmirigyemésztésnél, németűl a Zeitschrift für physiol. Chemie X. k.-ben, Közlemény a. berlini egyetemi élettani intézetből, 1887. Az 1883-84-ben észlelt mellhártyalobesetek, Adatok a fekélyesedő szivbelhártyalob kórtana és tünettanához, ugyanez németül a Wiener med. Presseben; 1888. Adatok a vegyes fertőzés tanához és a Wiener med. Presseben, 1889. A chylosus hasvizkór egy esetéről, A tüdő üszök kóroktanára vizsgálat, németűl a Wiener med. Presseben, 1890. Kisérleti adatok az uraemiás hasmenésről, Jubiláris dolgozatok, lapszemlék stb.); a Zeitschrift für phys. Chemieben (X. Beiträge z. Analyse d. stickstoffhaltige Substanzen d. Thierk., Zur Kenntniss der Milchsäuere im Organismus); a Magyar Orvosi Archivumban (1892. A rostanya papaya emésztésről, 1893. A bárzsing és gyomor vizsgálati módszere.)
Kéziratban: A gyomor betegségei, A bél betegségei, Belgyógyászat Kézikönyve.
Budapesti k. m. tudom.-egyetem tanárainak irodalmi munkássága 1886-1891. Budapest. 1891. 65. l. és önéletrajzi adatok.