bölcseleti doktor, pécsegyházmegyei áldozópap, szül. 1862-ben Szegszárdon Tolnamegyében; 1884-ben miséspappá szenteltetett föl és 1888 óta Mosgón (Somogym.) plébános; a budapesti egyetemen 1892-ben nyert bölcseletdoktori oklevelet.
Munkái:
1. Az ifjú pap helyzete a világban. Primitiai beszéd, melyet 1885. szept. 20. Felső-Mindszenten mondott. Pécs. 1885.
2. A vérmérsékletek elmélete. Pécs, 1892. (Doktori értekezés.)
M. Könyvészet 1886.
Schematismus Quinque-Ecclesiensis 1889. 150. l.