bölcseleti doktor, muzeumi hivatalnok, H. Mihály földbirtokos és Lajkó Anna fia, szül. 1858. jún. 13. Kis-Hegyesen Bácsmegyében; a főgymnasiumot a kalocsai jezsuitáknál 1878-ban végezte; 1878-82-ig a budapesti egyetemen a mathematikai szakot hallgatta (közben 1881. okt.-1882. szept. 14. egy éves önkéntes s nevelő volt). 1886. okt. 23. a természettan- felső mennyiségtan- és latin nyelvből doktori rangot nyert. 1886-tól 1888-ig ismét nevelő, 1888-90. könyvtári díjnok a m. n. muzeumban, 1890-92. Bécsben ő felsége személye körüli ministeriumban levéltári tiszt; végre 1892 vége óta a m. n. muzeum hivatalnoka.
Tárczákat írt az Ada-Moholi Közlönybe (1894.) és tudósításokat a Budapesti Hirlapba s a Nemzeti Ujságba.
Munkái:
1. A tétlenségi momentumról. Bpest, 1886. (Doktorátusi értekezés.)
2. Értekezés az egyenes irányú mozgásról. Bpest, 1886.
Horváth Ignácz Könyvészete 1886. és önéletrajzi adatok.