Hindy Árpád (nagy- és kishindi),
hirlapíró, H. Iván ügyvéd és Nehéz Julia fia, született 1843. ápr. 29. Pesten; a gymnasiumot és az egyetemen a jogot ugyanott végezte. 1860-ban mint VIII. osztálybeli tanuló báró Kaas Ivorral és társaival a márcziusi tüntetések rendezése miatt elfogatott és csak okt. 18. bocsáttatott szabadon. 1861. okt. 3. a magyar emigratio által Olaszországból küldött emissariusnak fel nem adása miatt ismét elfogták és 14 hónapig fogoly volt a komáromi várban; azután Bécsbe vitték és hadi törvényszék elé állították. Közel tíz hónapig tartott vizsgálat után, melyből hét hónapot magánzárkában töltött, el is ítélték két évi várfogságra, mely ítélet kegyelem útján egy évi stockházra enyhíttetett. Ezen második fogságából 1862. nov. 24. Erzsébet királyné felgyógyulásának örömére kibocsátott amnestia alkalmából végkép megmenekült. Azután Pesten folytatta jogi tanulmányait és azokat 1865-ben el is végezte; egy a Honban 1864-ben írt czikke figyelmet keltvén, Jókai meghívta e lapjához munkatársáúl és ezzel a hirlapírói pályára lépett s ezen lapnál volt 1867 végeig. Az országos magyar gazdasági egyesület 1867-ben a párisi világkiállításra a magyar országos bizottság titkárává választotta s ekkor közel egy évet töltött Párisban s beutazta Angolországot is; külföldi levelei a Honban és a gazdasági szaklapokban jelentek meg. 1867 végén Londonban nőül vette Gyurman Adolfnak, az 1848-49. Közlöny szerkesztőjének leányát Etelkát. 1868. jan. 12. a Hazánk cz. politikai napilapnak segédszerkesztője lett, mely lap azonban csak másfél évig (1869. jún. 30-ig) állott fenn, mire 1870. októbertől az Ellenőr cz. napilapnak segédszerkesztője lett. Az 1875. pártfusio után az Ellenőrnek vezérczikkíró főmunkatársa s később felelős szerkesztője lett. Az 1878-ban alakult magyar hirlapírói egyesületnek hosszabb ideig titkára volt; a később alakult nyugdíjintézetnek pedig egyik alapítója s választmányi tagja. 1889. nyarán hosszabb utazást tett Svájczban, Franczia- és Németországban. (Ezen útjának leírása az Aradi Közlönyben jelent meg.) 1882. szept. 1-től 1885. decz. 20-ig a belügyminiszterium sajtóosztályának vezetője volt. Mint ilyen tervezte s megalapította a mindennap megjelenő Hivatalos Rendőri Közlönyt.
Czikkei, beszélyei s költeményei a Vasárnapi Ujságban (1858-60., 1863., 1870. 52. sz. Páris madártávlatból, 1876. A szegedi országos kiállítás, 1895. A Bánffy-Hunyadi királynapok sat.), a M. Néplapban (1859), a P. Hölgydivatlapban (1860-61), a Nefelejtsben (1860-61.), a Képes Ujságban (1860), a Népujságban (1860), a Széchenyi Emlékkönyvben (1861), az Uj Időkben (1861), a Honban (a lapnak ujdonságírója 1863-67. 130., 149. sat. Párisi levelek a világtárlatról, 1868.), a M. Közgazdaságban (1866.), a Kertész Gazdában (1867. 27. sz. Magyar őrlemények a párisi világtárlaton), az Ellenőrben (1869-1878, 161. sz. Kultsár István, sat. 1879-80. 628. sz. Lapszerkesztés a 40-es években, 1881-82.), a Borsszem Jankóban, az aradi Alföldben (1870-től czikkek) és a kolozsvári M. Polgárban (hosszabb ideig fővárosi czikkírója volt a két lapnak), a Hazánk és a Külföldben (1871. SchwartzSenborn báró, az 1873. bécsi kiállítás igazgatója, 1872. könyvismertetések), a Pesti Hirlapban (1884. 178. sz. Táncsics Mihály, 1885. 214. sz. Az 1866-iki porosz-magyar legio története), az Aradi Közlönyben (1886. 4. mut. sz. Kazinczy Csokonairól, 1888. 5., 6., 47. sz. A journalista életből, 243. sz. Kelemen László hagyatékából, 327. sz. Bihari Péter), a M. Szalonban (XI. 1889. Hirlapszerkesztés a hatvanas évek közepén), az Erdélyi Muzeumban (XI. 1894. Kultsár István mint szerkesztő). A Messager de Viennenek 1876-ban budapesti levelezője volt; utóbbi időben a Nemzetbe is sokat írt y. d. jegyekkel.
Munkái
1. Ibolyák. Költeményfüzér. Többek közremunkálásával szerkeszté. Pest, 1859. (Ebben 22 költeménye jelent meg.)
2. Egy segédtanító története. Erckmann-Chatrian után francziából ford. Pest, 1873. (Előszóval.)
Szerkesztette Budapesten az Ellenőr cz. napilapot 1878. aug. 13-tól a lap megszüntéig 1882. aug. 31-ig; 1885 végén az aradi s aradmegyei szabadelvű párt lapját, az Aradi Közlönyt indította meg, melynek 1889. decz. 31-ig volt szerkesztője s 1891. nov. 2. óta a kolozsvári szabadelvű párt lapját, a Kolozsvár cz. napilapot szerkeszti. Szerkesztette még a Házi Naptárt is 1877-re Budapesten.
Jegyei: (H.), H. A. – -y-d és – -d. (legtöbbször a Vasárnapi Ujságban, azután a Honban, Hazánkban, Ellenőrben és az Aradi Közlönyben).
Nagy Iván, Magyarország Családai V. 116.
Alföldi Hirlap 1869. 121. sz.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Aradi Képes Naptár 1887-re, arczk.
Erdélyi Irók Almanachja 154. l. arczk.
Erdélyi Hiradó 1894. 141. sz. és önéletrajzi adatok.