postaigazgató, szül. 1765. jan. 17. Karánsebesen Krassó-Szörénymegyében; onnét Milanóba költözött és ottan nyerte kiképeztetését az akkori jezsuita-collegiumban. 1784-ben utazott Rómába s Nápolyba, azután vissza Velenczébe s Görzbe, hova 1875 végén érkezett meg és 1786-ban az ottani adóvégrehajtó bizottságnál és 1787-ben a cs. kir. postaigazgatóságnál gyakornokoskodott; 1791-ben mint postatiszt a trieszti főpostaigazgatósághoz neveztetett ki. Ekkor kezdte meg és kitartással folytatta chartographiai s földleírási munkáit. 1803. szept. 25. a polgári nagy arany érdem lánczot kapta; ezenkívül az orosz czár 1801-ben gyémánt gyürűt, a porosz király pedig 30 aranyat küldött neki. 1811-ben saját kérelmére nyugdíjba helyeztetett, mikor a cs. kir. tanácsosi czímet nyerte. Meghalt 1815. febr. 19. Triesztben.
Munkái:
1. Nouvelle Carte des Postes de toute la Lambardie avec une partie des Provinces limithropes. Triest, 1796.
2. Postkarte von Oesterreich ob und unter den Enns; von Steyermark; von Kärthen; von Krain; vom venetianischen Friaul; von Görz und Gradisca nebst Triest; von Tyrol; vom Bissthum Triszt. Triest, 1797. (Nyolcz térkép)
3. Italia sive tutte le grandi e picciole Sovranita e Republiche d'Italia divise nei nuovi loro confini, compresse le strade publiche, le stazioni di posta e loro distanze. Triest, 1798. (Négy imperial iven; újabb kiadásai, új metszéssel 1802. és 1806-ban.)
4. Postkarte von Deutschland. der Schweiz und Holland, sammt einen Theil von Frankreich, Preussen und Italien. Triest, 1800. (2. bőv. kiadása Triest, 1806.)
Még egy rézmetszetet adott ki: Ansicht der Stadt und des Freihafens von Triest cz. 1802-ben.
Vaterländische Blätter, Wien, 1815. 149. l.
Gemeinnützige Blätter, 1815. 26. sz.
Oesterr. Pantheon. Wien, 1831. IV. 129.
Oesterr. National-Encyclopädie 1835. II. 574. l.