szül. 1861. márcz. 22. Győrött, hol atyja Sikor József törvényszéki orvos és jogakadémiai magántanár volt, anyja Toldy Ferencz leánya Irma; 14 éves koráig Győrött tanult a Zsalud-féle intézetben; atyja ekkor a fővárosi mintarajziskolába küldte. Ő azonban a szini képzőbe vágyott, mibe viszont atyja nem egyezett bele. Egy év mulva haza ment és végkép lemondott a szinészetről, de e pálya iránti rajongása majd kedélybeteggé tette. Tehetségét ekkor az írói pályán akarta érvényesíteni s mivel atyja ebben is akadályozta, eleinte Nulla, később Nihil álnevek alatt közölte tárczáit a győri lapokban. 1881-ben tünt fel a Budapesti Hirlapban. 1887-ben nőül ment Hevesi János középiskolai tanítóhoz és szerkesztőhöz, kivel jelenleg Kapuvárt (Sopronm.) lakik.
Beszédeket és tárczákat írt a győri Hazánkba, a Győri Közlönybe, a Győri Hirlapba s a Fővárosi Lapokba (álnevek alatt); a Budapesti Hirlapba (1881. márcz. Húshagyó kedd, hamvazó szerda); a Koszorúba (1881. tárcza, melyet a Petőfi-társaság ülésén felolvastak); a M. Gazdasszonyok Lapjába s a M. Háziasszonyba (1885. czikkeivel kisebb pályadíjat nyert); a Budapesti Bazárba (1888. Az élet hullámain, regény; 1893. Mimóza kisasszony, regény); a Pesti Naplóba (1889. Kapitány úr házassága, elb.); a Képes Családi Lapokba (1889.); a M. Szalonba (XII. 1889-90. A gyermek).
Munkái:
1. Babos uram betegsége vagy a pálinka hatása. A «Jó könyvek» 250 frankos pályázatán díjnyertes elbeszélés, 3 képpel, rajzolta Gorró Lajos. Bpest, 1884. (Jó könyvek a magyarnép számára 28. Sikor Margit névvel.)
2. Aprócseprő históriák. Bpest, 1886. (Sikor Margit névvel, Komócsi József előszavával. Ism. a Nemzet 145. sz.)
3. Az élet. Elbeszélések. Bpest, 1891. (Ism. Budapesti Hirlap 356. sz.)
M. Könyvészet 1884., 1886.
Faylné-Hentaller Mariska, A magyar irónókről. Budapest, 1889. 174. l.
M. Szalon XII. 1889-90. arczk.
Pallas Nagy Lexikona IX. 163. l. és önéletrajzi adatok.