polgár-iskolai okleveles tanár és Budapest székes-főváros községi tanítója, szül. 1850. jún. 18. Liptó-Szent-Miklóson; középiskolai tanulmányait részint magánúton szülővárosában, részint pedig a beszterczebányai ág. ev. gymnasiumban végezte. 1869-ben a budapesti országos izraelita tanítóképzőbe vétetett föl, hol 1871-ben tanítói oklevelet nyert. 1873-tól 1876-ig a budapesti egyetemet látogatta, hol Horváth Cyrill bölcseleti, Kármán Mór és Lubrich Ágoston paedagogiai, Heinrich Gusztáv gót- és német nyelvi s irodalmi, Kerékgyártó és Salamon történelmi, Hunfalvy János földrajzi s Greguss Ágost aesthetikai előadásait hallgatta. 1875. a bpesti Paedagogiumban vizsgát tett, mire a nyelv- és történelem szakcsoport tantárgyainak tanítására feljogosító polgári iskolai tanári oklevelet nyert. 1875-től 1880-ig egy budapesti családnál nevelősködött. 1880-ban Budapest székesfőváros községi tanítójává választatott, mely minőségben jelenleg is működik. 1891. és 1892-ben a magyar felvidék megyei, községi, s magán levéltáraiban kutatásokat tett.
Programmértekezése a M. Izrael. Országos Tanítóegyesület Értesítőjében (1878. A zsidó tanító a felvidék magyarosodásának szolgálatában); czikke a Népnevelők Lapjában (1877, Néptanítás és nyelvtanítás, 1886. Az iskoláztatás és az egészségügy), a Paedagógiai Szemlében (1878. A népiskola a népé), a M. Tanügyben (VIII. 1879. Egy paedagogiai hármaskönyv); ezeken kívül a külföldi tanügyi s tudományos folyóiratokban Magyarország közművelődési állapotait ismertette.
Munkái:
1. Első német olvasókönyv, izraelita népiskolák számára. Bpest, 1883. (Az országos m. izr. tanítóegyesület kiadványai XIV. Német czímlappal is. 2. kiadás 1890. 3. bőv. k. 1893. Bpest.)
2. A zsidók álláspontja a következő polgári házasság tárgyában. Bpest, 1893.
3. A zsidók története Liptó-Szent-Miklóson. Bpest, 1895. (Előbb az Egyenlőségben 1894-95. jelent meg).
Horváth Ignácz Könyvészete 1883., 1890.
M. Könyvészet 1893. és önéletrajzi adatok.