Herzán Ferencz (harrasi gróf),
szombathelyi bibornokpüspök, szül. 1735. ápr. 5. Prágában Csehországban; bölcseleti tanulmányait ugyanott a jezsuiták vezetése alatt végezte; azután Rómába küldetett, hol a szent Apollinár-collegiumban a hittani előadásokat hallgatta s ugyanezen intézetnél tanulmányi felügyelő lett. Élte 24. évében boroszlói kanonokká s nemsokára a prágai káptalan dékánjává s a B. Sz. M. cz. almádi apáttá neveztetett ki. Mária Terézia királynő a pármai követség vezetésével bízta meg. 1770-ben Ausztria részéről a római legfelsőbb törvényszék (Uditore della Rota) ülnöke lett. 1777-ben val. b. titkos tanácsosi czímet és rangot nyert. 1779-ben a római udvarnál teljhatalmú ministerré s az udvarok ajánlatára jeruzsálemi sz. keresztről cz. koronabibornokká neveztetett ki. A folytonos munka által megromlott egészségének helyreállítása végett 1789-ben Bécsbe jött, hol II. József császártól a szent Istvánrend nagykeresztjét és a Protector Germaniae czímet kapta. 1796-ban a francziák elől Görzbe, azután Gráczba s végre Magyarországba menekült. A béke helyreállta után Gráczba visszatért és 1797-1799-ig ottan tartózkodott. 1799. nov. 30-tól 1800. márcz. 14-ig a velenczei conclavéban vett részt. 1800-ban szombathelyi püspökké neveztetett ki s máj. 18. fölszenteltetett, nov. 11. pedig püspöki megyéje kormányzását átvette. Kormánya alatt készültek a székesegyház szobrászati művei Procop Fülöp bécsi művész által. Bécsben gyakran tartózkodott, hol 1804. jan. 1. meghalt. Tetemei a szombathelyi székesegyházban nyugosznak.
Munkája: Epistola pastoralis ad venerabile capitulum, clerum, et populum Sabariensem, 18. Maii 1800. Venetiis, 1800.
Szombathelyi püspöki megye papságának névtára 1874. 6. l.
Petrik Bibliogr.