orvosdoktor, szül. 1849. márcz. 22. Pesten, hol atyja H. Nátán nagykereskedő volt; a gymnasiumot szülővárosában végezte s az egyetemen a jogi tanfolyamot kezdette meg; azonban hajlamait követve, félév mulva az orvosi tudományok hallgatása végett előbb a bécsi, azután a lipcsei egyetemek hallgatója volt. 1871-ben Bécsben nyert orvosdoktori és szülészmesteri oklevelet. Ekkor a villamgyógyászat terén nagy tekintélyben álló Benedikt tanár mellett mint segédorvos kezdett működni, míg ugyanazon évben Pestre tette át állandó lakását és gyakorló orvos lett; különösen az idegbajok gyógyításában szerzett elismerést. Időközben egy éves önkéntes volt és a tartaléknál katona-orvossá neveztetett ki. Tagja a budapesti orvosegyletnek és az országos közegészségi tanácsnak.
Számos hirlapi czikkein kivül, melyek különösen az orvosi-társadalmi kérdéseket tárgyalják, írt szakczikkeket a Gyógyászatba (1869. Az ütérdag, aneurysma, meghatározása, Az orrvérzés értéke a betegségek megismerése körül, A vizenyő, Oedema, Nyelv-ajkgarathüdés, A hüdések villamos vizsgálata, A hüdésekről, 1870. A hasi hagymáz elkülönzési kórisméje, A láz, Hurutos és hártyás gégelob); a Wiener medic. Pressebe (1871. Zur Pathologie und Therapie der Cholera, 1872. Über Singultus, Kritische Besprechungen über pflanzliche Organismen als Krankheitserreger, Kritische Besprechung der Vorschläge die Ansteckungs- und Krebskrankheiten betreffend), a Pester Medicinisch-Chirurgische Pressebe (1871. Differentialdiagnose zwischen Tic douloureux und Neuralgia N. trigemini, 1872. Über Singultus, 1873. Die Pathologie des Sympathicus von Dr. Robert Eulenburg und Dr. Paul Guttmann), az Orvosi Hetilapba (1872. A villamvegybontás); a Deutsches Archiv für klinische Medicinbe (XIV., XV. Erweichungsherd im Gyrus potfrontalis, ein Beitrag zur Localisation der Gehirnfunctionen); a Bulletin général de Thérapeutique méd. et chir.-ba (1878. Sur un cas d'ulcere simple de l'estomac traité avec sucees par l'hydrate de chloral) sat.
Munkái:
1. Az állati élettan kézikönyve, különös tekintettel az emberre. Pest. 1868.
2. Lähmung und Krampf. Eine pathologisch-physiologische Studie. Pest, 1870.
3. Incontinentia und Enuresis. Erlangen, 1872. (különnyomat a Journal für Kinderkrankheitenből.)
4. Der atheromatöse Process in seinen Beziehungen zum Gehirn. Budapest, 1874. (különnyomat a Pester medic.-chirurg. Presseből.)
Szerkesztette a Pester medicinisch-chirurgische Presset 1873. márcziustól.
Arczképe kőnyomat, rajzolta Herqui K. 1873-ban, nyomt. Horn és Zobel Pesten (A Hajnal-Albumban).
Szerkesztette a Pester medic.-chirurg. Pressét 1870-75-ben.
Hajnal-Album. Budapest, 1873. (4. kiadás) arczk.
Oláh Gyula, Magyarország közegészségügyi statisztikája. Bpest, 1876. 86. l.