orvos-doktor, szül. 1837. febr. 5. Pakson, Tolnamegyében, szegény szülőktől, kik a költséges tudományos pályára nem nevelhették, azért könyvnyomdásznak szánták; azonban időközben a fővárosba költöztek és H. a budai gymnasiumban folytathatta tanulmányait, hol két osztályt és a pesti piaristák gymnasiumában négy osztályt végzett; a többit pedig magánúton tanulta és 1854-ben érettségi vizsgát tett. A pesti egyetemen az orvosi tudományokat hallgatta s Bécsben végezte, hol 1859 orvos-doktor, 1860-ban pedig sebész-doktor és szülészmester lett. Még egy évig maradt Bécsben a közkórházban mint segédorvos. 1861-ben Pestre neveztetett ki assistensnek és 1862. Balassa János egyetemi tanár mellett műtőnövendék lett. 1866-ban a pesti izraelita korházhoz első orvosnak választatott. 1869-ben a pesti egyetemen a gége- s mellbetegségek magántanárává habilitáltatott. Az ismeretes Dal-Cin-ügyben a tudomány fegyverével ő harczolt először a kuruzslónő ellen, kit mint szédelgőt leplezett le. Meghalt 1874. jan. 5. Budapesten. Arczképét tanítványai kőnyomatban adták ki; olajfestésű arczképe a bauapesti izraelita kórházban van.
Orvosi czikkeket írt a bécsi és budapesti szaklapokba; a M. orvosok és természettudósok Munkálataiban (XIII. 1868. A gégehabarcsok és ezeknek műtéti módjairól.)
Munkái:
1. A gégetükrészet, különös tekintettel az orvosi gyakorlatra. Pest. 1866. (Kőre vésett táblákkal.)
2. Zur hypodermatischen Injection. Wien, 1866. (Különnyomat a bécsi Mediz. Wochenschriftből.)
3. Klinische Beiträge zur Erkenntniss und Behandlung schwerer Krankheitsfälle. Wien, 1868.
4. Die Diagnose der Kholera. Eine Studie. Wien, 1873. (Különny. az Allg. Wiener Mediz. Zeitungból.)
Arczképe: kőnyomat, rajz. Gerhard (Hajnal-Albumban Pest, 1873. )
Hajnal 1873. arczk.
Pestar Med.-Chirurg. Presse 1874. 2. sz.
Rózsay József, Emlékbeszéd arczképe leleplezése alkalmával. Budapest, 1875.
Szinnyei Könyvészete és gyászjelentés.