ev. ref. lelkész és a m. tudom. akadémia levelező tagja, előbbinek és Méhes Zsuzsánnának fia. H. Ádám unokája, szül. 1802. febr. 24. Vízaknán Alsó-Fehérmegyében; tíz éves korában árván maradt és anyai nagybátyja, Méhes Sámuel kolozsvári tanár, vette gondjai alá s ennek felvigyázása alatt 1822-ben végezte középiskoláit a kolozsvári collegiumban. Az akkori szokás szerint a theologiára elkészülvén, akadémiára menése előtt 1823-ban bejárta a nagy-enyedi, marosvásárhelyi s kolozsvári főiskolákat és tudományos készületeiről mindenünnen kitünő bizonyítványokkal tért vissza. Most külföldi, nevezetesen a göttingai egyetemre szándékozván, útlevél végett fölment Bécsbe. De az akkori politikai zajongások miatt a német egyetemek látogatása belevén tiltva, kénytelen volt egy egész évet Bécsben tölteni, mely idő alatt meglátogatta az ottani protestáns hittani intézetet is; különösen pedig a jeles polytechnikumban tanulta Scholz és Meiszner tanároktól a vegytant és Neumann tanártól a természettant. Ezek ajánlatának köszönheté, hogy a külföldre való utazhatásra engedélyt nyert, melyet azonnal Németország beutazására s a nevezetesebb egyetemek látogatására fordított. Félév mulva hazájába visszatérvén, 1825-ben kolozsvári papnak választották és még ugyanazon évben, bár a canonszerű életkort el nem érte volt, a régeni egyházi zsinaton fölszenteltetett. 1829-ben megházasodott, nőül vevén paptársa Krizbay D. Elek leányát, Katát. Kolozsvári papsága fényszaka volt életének, mert valahányszor szónokolt, az egyház nem csak hitsorsosaival, hanem különbség nélkül minden felekezetüekkel telve volt. Nem volt egy nevezetesebb ünnepély vagy temetés, melyen H. ne tartott volna szónoklatot, sőt még az erdélyi vallásos türelem és szeretet szép bizonyságául a lutheránusok és unitáriusok egyházában is (mi addig majdnem hallatlan volt) temetési ünnepélyek alkalmával szerepelhetett. Ez 1834-ig tartott; ekkor aug. 24. az egyházi főtanács a koloszvári főiskolához a bölcselet, földrajz és német nyelv rendes tanárává nevezte ki. Még papsága alatt nem csekély befolyása volt a kolozsvári nőegylet által a külső magyar-utczában fölállított gyermekiskola alapításában: ezen lelkes nőegyletnél titkári hivatalt is viselt. 1835. aug. 23. az egyházi főtanács a Tompa halálával megürült hittan, egyháztörténet és papi tiszti tudományok tanszékére Nagyenyedre tette által, nemsokára az iskolaigazgatói (rectori) kötelességekkel is fölruházta. Népszerű előadása s több alkalommal tartott fényes egyházi szónoklataival az ifjúság és város közszeretetét és tiszteletét itt is hamar megnyerte. Szabad perczeit arra használta fel, hogy az őrizetére bízott fontos oklevelekből elkezdette írni a Bethlen-főiskola történetét; körülményei azonban meggátolták a munka befejezését. 1838. szept. 7. a m. tudom. akadémia levelező tagjai sorába választotta. Természeténél fogva a békét és csendet szeretvén és mint tanári székéből bucsuzása alkalmával mondá: «több hajlamot s hivatást érezvén a nép- mint az iskolatanítói pályára», örömmel ragadta meg az alkalmat, midőn 1841-ben szülötte helyére Vizaknára papnak meghívták. Itt a magyar haza keleti végszélén, a szászok és oláhok közt elszigetelve fekvő kis mezővárosban köztiszteletben élt és működött. Az erdélyi ev. ref. egyházkerület prosenior névvel tisztelte meg. A magyar szabadságharcz lezajlása után egy a márcziusi alkotmány kihirdetésekor tartott beszédjeért pár napi vizsgálati fogság után szabadon bocsáttatott. 1871 nyarán nyugalmaztatta magát, de már azon év okt. 26. meghalt Vízaknán. A m. tudom. akadémiában 1871. nov. 27. Szász Károly tartott fölötte gyászbeszédet.
Kolozsvári papsága s tanársága ideje alatt (1825-1835) az Erdélyi Hiradó s Nemzeti Társalkodó szerkesztésében segéd volt. Egy költeménye van a kolozsvári Hetilapban (1853) és u. ott, czikkei: (15., 18., 22. sz. A vas története, haszna, természet és vegytani jelei, 31. sz. A termő föld); a M. orvosok és természettudósok Munkálataiban (X. 1865. Geologiai s paläontologiai megismertetése Erdély azon részének, mely a keleti hosszaság 41-41 2/3 s az északi szélesség 46-46 3/4 fokai között feküszik.)
Munkái:
1. Az asszonyi virtusok főbb vonásai, melyeket... Katsándi Susánna ... gróf maros-németi Gyulai Ferencz ... kegyes özvegyének életéből levett s halálakor a köztisztelet tárgyául kitett. Kolozsvár, 1826. (Két halotti beszéd. Kis Sámuel beszédével együtt.)
2. A szeretet végtisztelete két jó feleségnek és derék anyának koporsójok felett három elmélkedésekben, Kolozsvár. 1828. (Deáki Filep Theresia, Méhes Sámuel hitvese... felett 1826. márcz. 14. és Benkner Karolina Méhes Sámuelné végtiszteletére 1828. márcz. 23 )
3. Milyen templomot építsünk mi? A kolozsvári ev. ref. újonnan épülendő külső templomfok szeglet-kövének letételekor a régi külső templomban okt. 3. 1829. tartott beszédje. Kolozsvár, 1829. (A kolosvári ev ref... templomának fundamentom köve letétele alkalmatosságával... tartatott innepe cz. a bevezető történeti rész után.)
4. Az idő minden dolgok szülő annya. Halotti beszéd, egy a szülés fájdalmai közt gyermekével együtt enyészetre tért édes anyának .. koporsója felett 1831. szept. 18. Kolosvárt. Kolozsvár, 1831. (Az idvezült 1. b. Losonczi Bánffi Erzsébet. gr. Lázár László úr... szeretett hitvese emléke cz. Többek beszédével együtt.)
5. A papi hivatal fontossága. Rövid halotti beszéd, melyet n. b. e. gyalui ev. ref. pap Zilahi Farnos György ur koporsója felett a halottas háznál elmondott ... 1832. szept. 15. Kolozsvár.
6. Ne panaszkodj, hogy Isten neked nagyobb értelmet nem adott. Halotti tanítás Vetési Margitai Jonathan ur b. e. hitvese emlékezetére. Nagy-Enyed. 1833.
7. Az igaz philosophus lerajzolva egy halotti beszédben, melyet Lengyel Istvánnak, kolozsvári ev. ref. collegiumban a bölcselkedésre tartozó tudományok tanítójának koporsója felett a ref. nagy templomban tartatott... Kolozsvár, 1833.
8. Malomvízi gr. Kendefi Ádám képe, irta és a halottas háznál elmondotta febr. 7. 1834. Kolozsvár.
9. Az üldözések és szakadások nem hogy ártottak volna, de sőt inkább sokat használtak a keresztyén vallásnak. Egyházi beszéd. Kolozsvár. 1833. (Erdélyi Prédikátori Tár I.)
10. Oskola alapitásra buzditó beszéd. Kolozsvár. 1834. (Erdélyi Préd. Tár II.)
11. A halhatatlanság megmutatva egy halotti beszédben, melyet kolozsvári gyógyszeres, osztoztató biró s a lutherana eklezsia curatora Slaby Dániel koporsója felett... 1835. jan. 23. tartott. Kolozsvár (és Egyházi beszédek gyűjteménye. Kolozsvár, 1837.)
12. A fejedelem olyan mint a nap. Halotti beszéd I. Ferencz .. végtiszteletére. Kolozsvár, 1835. (A jó király Istennek képviselője népei életében cz., Csiszár Sámuel beszédével együtt.)
13. Az asszonyokról egy halotti beszéd, melyet Incze Sára .. végtiszteleti ünnepén tartott ... Kolozsvár, 1836. (Incze Sára özv. prof. Méhes Györgyné emléke két halotti beszédekben cz. és Egyházi beszédek gyűjteménye. Kolozsvár, 1837.)
14. Kinek, miért és mikor kivánatos halál. Egy halotti beszéd, melyet ábrahámfalvi Ugron Julianna néhai boldog emlékezetű Zabolai Mikes Zsigmond özvegye vég tiszteletére a maros-ujvári kastélyban 1836. okt. 26 tartott. Nagy-Enyed, 1836.
15. A jó tisztviselő. Emlékbeszéd néhai n.-váradi Búcsi Mihály ns. Fogarasi vidék alkapitánya felett. Nagy-Szeben. 1842.
16. A halál csak álom, emlékbeszéd szentpáli id. Szentpáli Zsigmond felett. Nagy-Enyed, 1846.
17. Templom, pap és nép. A kolozsvári ev. ref. külvárosi templom felszentelése és köz szent zsinat alkalmával 1851. okt. 12. tartott beszéde. Nagy-Enyed, 1852.
18. Uj évre Ésau lencséje. Nagy-Enyed. 1857. (Szász Károly és Demeter Sámuel által szerk. Erdélyi Prot. Egyházi Tár I. k.)
Hazai s Külf. Tudósítások 1834. lI. 19. sz., 1835. I. 37. sz., II. 21. sz.
Toldy Bibliogr. 1833. 241., 1835. 209., 211. l.
Erdélyi Hiradó 1835. II. 25. sz.
Ujabbkori Ismeretek Tara IV. 273. l.
Kővári László, Erdély nevezetesebb családai 115.
M. Akadémiai Almanach 1861. 135.
Vasárnapi Ujság 1866. 38. sz. arczk.
1871. Akadémiai Értesítő 1871. (Szász Károly gyászbeszéde).
Erdélyi Prot. Közlöny 1871. 46. sz.
Pesti Napló 1871. 253. sz. (Szász Károly.)
Uj M. Athenás 174.
Tóth Mihály, Egyházi szónoklattan. Debreczen, 1878. 245. l.
Petrik Bibliogr. és gyászjelentés.