protestáns lelkész, legnagyobb valószinűség szerint nagy-disznódi (Heltau) származású s erdélyi szász szülők gyermeke volt. A magyar nyelvet csak 1536-ban kezdte tanulni. 1545-ben tért vissza Wittenbergából, hol 1543 márcz. 22. óta főleg Melanchthon vezetése alatt akadémiai felsőbb tanulmányait végezte, mire Kolozsvárra protestáns lelkészszé választatott. Eleinte Luther tanát követte. 1557-ben meghivták a brassói ág. evangelikusok lelkésznek, de H. ezt nem fogadta el. 1557-ben Dávid Ferenczczel a kávinista vallásra tért és a kolozsvári ref. község seniorának nevezte magát. Midőn hiveinek többsége áttért az unitárius vallásra, lelkipásztoruk 1569 körül szintén unitárius lett és a reformátusok ellen irányult nagy gyulafehérvári vitának főleg 1569. folytatásában vett részt. Bár születésére szász, de lelkében magyar volt, szükségét érezte egy nyomda fölállításának; azért megismerkedett Hoffgref György nyomdászszal és vele szövetkezve állították föl 1550-ben Kolozsvárt a legelső nyomdát. Mindkettejük czége alatt jelentek meg H. művei is. Hoffgrefnek türhetetlen természete miatt közös üzleti viszonyuk nem volt tartós, H. szakított vele, s így 1553-ban már csupán az ő czége alatt jelentek meg művei. Lelkészi s irodalmi teendői mellett neki igen terhes volt a nyomda-üzleti mellékfoglalkozás; azért egyezségre lépett ismét Hoffgreffel és már 1554-ben egészen ráruházta a nyomda vezetését, ki 1558-ig önállóan és saját neve alatt működött. Ekkor H. ismét szakított vele és 1574-ig maga vezette a nyomdát; e mellett nagy irodalmi tevékenységet fejtve ki. Meghalt 1574-ben Kolozsvárt, minthogy 1575-ben nyomatott munkája colophonján ez áll: Végezé Heltaj Gáspárné (a munka nagy része már 1574-ben ki volt nyomtatva.)
Munkái:
1. Catechismvs Minor, azaz, a keresztyeni tudomanac reuidededen valo sumaya. Colosuarba nyomtatot Helthai Gaspar és György Hoffgreff által. 1550. (Egyetlen példánya az erdélyi múzeum könyvtárában.)
2. Summa christlicher Lehre; anderst, der kurze Catechismus, durch Caspar Helth... Colosuar, 1551.
3. Trostbüchlein mit christlicher Unterrichtung, wie sich ein Mensch bereiten soll zu einem seligen Sterben. Gesammelt und zusammengesetzt aus christlichen Prediger Schriften... Colosuar, 1551.
4. A Biblianac első resze, azaz, Mosesnec öt könyve: Melly Magyar Nyelvre fordittatot... Colosuar, 1551. (Többek közreműködésével fordította. A Jesvs Sirah könyuét, A Bölts Salamon Királnac Könyueit, A Biblianac negyedic reszét, Azaz, a prophetaknac Irasoc-at 1551-52~ben ő nyomatta ugyan, de azok átvizsgálását és kijavítását másra bízta.)
5. A reszegsegnek es tobzodásnac veszedelmes voltáról valo Dialogus. Colosuar, 1552. (Ebből mutatvány a Vasárnapi Ujságban, 1868.)
6. Catechismvs mellybe a mennyei tudomannac Sommáia, a derec szent irásból, és sok keresztyén Tanitóknac irásokból röuideden egybe szerzetettöt es befoglaltattot... Colosuar, 1553. (Csak két csonka példánya maradt, egyik a lőcsei ev. gymnasiumban, másik a n. múzeumban.)
7. Vigasztalo könyvetske, keresztyeni intessel és tanitassal; miképen kellyen az embernec készülni keresztyeni es boldog e Világból valo kimulásához: Külemb külemb keresztyéni Tanitóknac irásokból összue gyűjtöttet, es egybe szerzetettöt. Colosuar, 1553. (Ujabb kiadása: Sicz, 1593.)
8. Confessio de Mediatore generis humani, Jesu Christo, vero Deo et homine, contracta nomine et voluntate Ministrorum Ecclesiae in urbe Claudiopoli in Pannonia. Witebergae, 1555. (Stancarus Ferencz ellen irt munka.)
9. Agenda azaz Szentegyhazi Chelekedetec, Mellyeket követnec közönségesképpen a Keresztyeni Ministerec es Lelkipasztoroc. Vyonnan nyomtattatot... Kolozsvár, 1559. (Első kiadása 1550-ban jelent meg.)
10. Soltar azaz, Szent Davidnac, es egyeb Prophetaknac Psalmusinac, avagy Isteni dichireteknec könyue... Kolozsvár, 1560.
11. Historia Inclyti Matthiae Hunyadis, Regis Hungariae augustissimi, Ex Antonij Bonfinij, Historici diserti libris... Kolozsvár. 1565.
12. Száz Fabula, Mellyeket Ezopusból, es egyeb ünnen egybe gyütet, és öszve szörzet, a fabulaknac ertelmével egyetembe. Kolozsvár, 1586. (Csak két példánya ismeretes: a kolozsvári ref. collegiumé és a m. tud. akadémia csonka példánya. Ujabb kiadása: Német-Ujvár, 1596.)
13. Disputatio in causa sacrosanctae et semper benedictae Trinitatis indictione Sereniss. Principis & inter Nouatores D. Georgium Blandratam, Franciscum Dauidis, eorumq. asseclas: Et Pastores Ministrosq. Ecclesiae Dei catholicae. ex Hungaria et Transylvania, qui diuinam veritatem ex scriptis Propheticis & Apostolicis, juxta continuum Ecclesiae sanctae catholicae consensum, defendendam susceperunt, per decem dies, Albae Juliae in Transylvania Habita: Ordinatione ac voluntate eorundem Pastorum ac Ministrorum catholicae partis revisa ac publicata. Kolozsvár, 1568. (Új czímlappal és új előbeszéddel kiadta 1570. Kolozsvár.)
14. Halo. Mellyel a megtestesült ördeg a Papa Antichristus Hispaniaba az együgyü iambor Keresztyéneket, az Evangliumnac köuetöit, halhatlan álnaksagockal es mesterségöckel meg körüli, ki keresi, meg fogia, És minden marháiokat el véuén, kimondhattlan, kegyettlen kényockal meg kényoza, es rettenetes halalockal meg öli, Az ő Pilésses hoheri, Es az ö bolond szolgai, a meg vackitot Feiedelmec altal. Egy iambor keresztyén és tudos Hispaniol altal, Gonsalvivs Reginaldvs által iratott es kiadatott. Kolozsvár, 1570. (Egyetlen példánya a m. n. Múzeumban; Ism. Eötvös Lajos, M. Prot. Egyh. és Isk. Figyelő 1870. 256. l., ki a segesvári 1538. hittani vitatkozásról szóló részletet is közli, melyet újabban közzé tett Fabricius Károly is Archiv des Vereines für siebenb. Landeskunde N. F. X. 1872. 241-250. l.)
15. Disputatio de Deo per decem dies continvos indictione Sereniss. Principis... inter partes habita, in Vrbe Transyluania: Alba Julia. Denuo, cum nova Praefatione aedita. Kolozsvár, 1570.
16. Decretvm. Azaz, Magyar es Erdely Orszagnac Törvény Könyue. Heltai Gaspartol wyonnan meg nyomtattot. Kolozsvár, 1571. (Verbőczi István munkája, Veres Balázs által Debreczenben 1565-ben kiadott fordításának H. által javított kiadása.)
17. Cancionale. Az az, Historias Enekes Könyv: Mellyben külemb fele szép löt dolgoc vadnac nyomtatua, a Magyari Királyokról, es egyeb szep löt dolgokról... Kolozsvár, 1574. (Történeti énekek többektől. Ezek közt Bánkai Nagy Mátyás Hunyadi Krónikája, melyet H. nemcsak helyenként magyarázó jegyzetekkel látott el, hanem a Hunyadi János eredetét és nemzetségét tárgyaló első énekkel is megtoldott.)
18. Chronica az Magyaroknac dolgairol: mint iöttec ki a nagy Scythiaból Pannoniában, Es mint foglaltác magoknac az országot: Es mint birtác aszt Hertzegröl Hertzegre, Es Királyról Királyra, nagy soc tusakodásockal és szántalan soc viadallyockal, Mellyet Heltai Gaspar Meg irta Magyar nyeluen. Es ez rendbe hoszta. Az Bonfinius Antalnac nagy könyuéből, és egyeb Historias könyvekből, nem kiczin munkával ... Kolozsvár, 1575. (Győr. 1789. Két darab. Ism. Sándor István, Sokféle 1801. VII. Ujabb kiadása: Heltai Gáspár Krónikája, az Ujabb Nemzeti Könyvtár II. folyamában. Pest, 1853. 67-618 hasáb.)
19. Salamon királynak az David kiraly fianak Markalfal valo Tréfa beszédeknek rövid könyve... Kolozsvár, 1577. (Ezen munka fordítását Toldy Ferencz és utána még határozottabban Beöthy Zsolt H.-nak tulajdonítják. Ezen első kiadás csonka példányai vannak az erdélyi Muzeumban, a debreczeni ref. coll. és a m. tudom. Akadémia könyvtárában. Sok kiadást ért; a következők ismeretesek: Kolozsvár, 1585., Monyorókerék 1591., Hely n., XVI. század., Lőcse. XVII. száz., Budán 1744-ig háromszor, Budán, 1749., 1760-ig 6-szor. 1786., Vácz, 1795., Buda, 1808. és Esztergom, 1885. Kőrösy László bevezetésével. E munka forrásairól, eredetéről és történetéről Ipolyi Arnold írt tanulmányt az Uj M. Muzeum, 1855. I.)
20. Evangeliumok és Epistolák... Év n. (Egyetlen csonka példánya az erdélyi Múzeumban.)
21. Isteni dicséretek és könyörgések... (Egyetlen csonka példánya az erdélyi Múzeumban. Aranyos-Rákosi Székely Sándor: Unitárius vallás történetei Erdélyben. Kolozsvár, 1839. 70. l. szerint: Isteni dicséretek, imádságok és vigasztaló énekek, nyomt. H. Kolozsvárt 1570 táján; ezen ének-gyűjtemény Dávid Ferencz és társai által készíttetett és rendszeresíttetett, eredetiek és lengyelből fordítottak; másodszor vagy harmadszor bővítve 1605. vagy 1607. jelent meg; 4. kiadása 1697., 5 bőv. 1749., 6. újra dolgozva 1737-ben adatott ki.)
22. Nagy Sándor historiája... (Egyetlen igen csonka példánya a kolozsvári ev. ref collegium könyvtárában.)
23. Aelii Donati, Viri Clarissimi, de octo partibus orationis Methodus. Nunc denuo revisa & diligenter recognita. Claudiopoli excudebat Caspar Heltus. (Év n. XVI. századi kiadásai: 1554., 1565., 1581. és 1583. Claudiopoli.)
24. Hofgref-féle énekes könyv... (Ezen kótás ének-gyűjteménynek két csonka példánya ismeretes, egyik a m. tud. Akadémia könyvtárában, másik az erdélyi Múzeumban; Toldy Ferencz adta ezen czimet a gyűjteménynek, Szabó Károly azt vallja, hogy H. gyűjtötte össze s adta ki.)
Czvittinger, Specimen 167.
Bod, M. Athenas 105.
Horányi, Memoria II. 93.
Klein, Nachrichten II. 219.
Katona, Historia Critica XXV. 630.
Bartholomaeides, Memoriae Ungarorum 17.
Felsőmagyarországi Minerva 1831. III. 565.
Közhasznú Esmeretek Tára VI. 174.
Pesti Napló 1854. I. 60. sz. (Toldy F.)
Ferenczy és Danielik, M. Irók I. 183.
Budapesti Szemle, III. 1858. 160., 177. l. 1883. (Zsilinszky Mihály, H. történelmi művei.)
Egyetemes M. Encyclopaedia IX. 187.
Korunk Tárczája 1865. 20. sz.
Toldy Ferencz, M. Nemzeti Költészet Története, M. Nemzeti Irodalomtörténete és Összes Munkái III. 53-58. l.
Frankl, Hazai és Külföldi Iskolázás 38., 356., 362. l.
Sybel, Historische Zeitschrift. München, 1867. (Flegler Sándor.)
Trausch, Schriftsteller-Lexikon II. 101-118., III. 580. l.
Századok 1867. (Szabó Károly, H. reformátor), 1870. 66., 1872. 691., 692. l., 1878. (Zsilinszky Mihály.)
Vasárnapi Ujság 1870. 18-20. sz. (Szabó Károly H. nyomdájáról.)
Figyelő I-III. (Helmár, H. krónikája), IV-VII., IX., XVIII.
M. Könyv-Szemle 1877. 2., 1878. 314., 1883. 246., 270., 1892., 230., 336., 1894. 381. l.
Szilády Áron, Régi M. Költők Tára I-IV.
Beöthy Zsolt, Szépprózai elbeszélés I. és a M. Nemzeti Irodalom Tört. Ismertetése I.
Szabó Károly, Régi M. Könyvtár I., II.
Petőfi-Társaság Lapja 1877. II. (Bodnár Zs.)
Allg. Deutsche Biographie XI. 711. l. (Teutsch G. D.)
Prot. Egyh. és Isk. Lap 1883. 34. sz. (Révész K.)
Egyet. Philol. Közlöny 1889. (Zlinszky Aladár, H. egy meséjének eredetéhez.)
Petrik Bibliogr.
Katholikus Szemle 1890. 378., 523., 544., 545. l.