erdőmester, H. Jakab orvosnak és orvosi szakírónak fia, szül. 1800. nov. 8. Bécsben; középiskoláit ugyanott végezte s az erdészeti tanfolyamot Marienbrunnban hallgatta; honnét Csehországban Opocsnón Colloredo Mannsfeld uradalmában lépett gyakorlatra; azután Pozsonymegyébe kerűlt Pálffy gróf vöröskői uradalmába; egy évi itteni foglalkozás után működő erdésznek neveztetett ki Slavoniába. Alig egy évi szolgálat után 1828-ban meghivatott Ferdinand Szász-Coburg-Góthai herczeg szolgálatába s erdőbiróvá tették a gömörmegyei murányi uradalomba; később erdőmesterré léptettetett elő. Az akkori rendezetlen erdészeti viszonyok közt nagy szolgálatokat tett a fejlődő magyar erdészet terén, erdőfelmérésekkel és rendezéssel, úgy a Coburg herczegi uradalmakban, mint idegen erdőbirtokok rendezésénél is. 1834-ben magyar leányt vett nőül és a magyar nyelvet ő is annyira elsajátította, hogy azon nyelven levelezett is. Az 50-es években alakult magyarországi német erdészeti egyesületnek választmányi tagja volt. Meghalt 1871-ben.
Czikkei a pozsonyi Mittheilungen des ung. Forstvereines cz. folyóiratban (1855. Über die Abstandszahl, 1860. Zur Naturgeschichte des Bären, 1861. Holzzuwachs und Waldwerthberechnung), a pozsonyi Verhandlungen für Naturkundeban (1857. Beitrag zur Naturgeschichte des Bären, 1860-61. Die periodische Quelle von Kapsdorf im Zipser Comitate), az Erdőszeti Lapokban (1862. Hol építsünk a közerdőszök számára szállást? Az urbéri fajzás megváltása ügyében, 1866. Adatok a medve természetrajzához).
Munkája: A magyar erdész-egyletről. Pozsony, 1861. (Ugyanez németül Pozsony, 1861.)
Szinnyei Könyvészete és fiának ifj IIelm Ervinnek szives közlése.