bányász és főgépmester, H. Miksa csillagász testvérbátyja, szül. 1713-ban Selmeczbányán; a humaniorák tanulása után, a mechanikai, hydraulikai, geometriai s physikai tanulmányokra adta magát és atyja nyomdokait követve, a magyar bányavárosok főgépésze lett. Találmányai közűl fölemlítendők: 1734-ben egy vízemelőgép, melylyel a víz 52 ölnyire fölhajtható volt; 1736-ban egy másik vízemelőgép, vízkerék nélkül, melylyel a víz 80 ölnyire fölhajtható; 1744-ben három vízemelőgép, melyek 1751-ben Selmeczbányán a Pieber- és Leopold-tárnákban állíttattak föl és Hell-gépek nevet nyertek; még három más hasonló gépet állított fel a Zsigmond-tárnában; két vízemlő géppel, a Schichtriszhegyi bányaüregből, mely öt évig víz alatt állott, ezen vizet kiemelte; egy lövőgép 240 lőcsővel, melylyel két személy segítségével két óra alatt 1600 lövést lehetett tenni; légszivattyú, mely csak 1753-ban vétetett használatba, ezzel 24 óra alatt 8-10,000 akó vizet lehetett kiemelni; egy lövőgép, melylyel légnyomás által nehéz lövegeket lehetett nagy távolságra s biztosan lőni (ezen gépnek leírása a londoni Philosophical Transactionsban jelent meg); 1756-ban légtisztítógép, melylyel az ezer ölnyi mélységben levő bányaüregbe tiszta levegőt hajt és a rosszat eltávolítja, ezen gép 1760-ban a művelés alá vett selmeczi Ferencz császár tárnánál alkalmaztatott.
Munkája: Berechnung der Luftmaschine, welche in der niederungarischen Bergstadt zu Schemnitz bei dem Amalia Schacht vom Herrn... Oberkunstmeistern erfunden, erbauet und im Jahre 1753. den 23. März ist angelassen worden. Wien, 1771. Egy tábla rajzzal.
De Luca, Das gelehrte Oesterreich. Wien, 1776. I. 311. l.
Ersch u. Gruber, Allg. Encyclopädie. II. Sect. V. Th. 152. (Rumy.)
Szinnyei Könyvészete.