miniszteri tanácsos, H. Henrik iparos és Knorr Katalinnak fia, szül. 1834. aug. 4. Nagy-Szent-Miklóson Torontálmegyében; tanulmányainak ismételt megszakítása után 1854-ben a postai pályára lépett mint kiadó (expeditor) a bánát-komlósi postahivatalnál. Később Nagyváradra kerülvén, az ottani premontréi gymnasiumnál 1858-ban letette az érettségi vizsgát s ezután a pesti egyetemen a jogot végezte. Ismét a postapályára kerülvén, azon gyorsan emelkedett. 1867-ben miniszteri fogalmazóvá nevezték ki; márcz. az osztrák miniszteriummal, a magyar postának az osztráktól való elválasztása ügyében folytatott tárgyalásokban, melyeket részünkről Gervay Mihály vezetett, tevékeny részt vett. 1871-ben Németországban és Svájczban hosszabb tanulmányutat tett. 1874-ben Bernben az első nemzetközi postacongressuson és az 1880. párisi értekezleten a magyar kormányt képviselte. Önállóbb működésre nyílt tere, midőn Baross Gábor 1887-ben a távírót a postával egyesítette s az összes magyarországi posta, távíró s távbeszélő ügyek vezetését reá bízta, 1888-ban pedig miniszteri tanácsossá kinevezte. Főleg H. érdeme, hogy Ausztriával új posta- s távíró-egyezmény jött létre, mely Magyarországnak belintézkedéseiben teljes függetlenséget, a külviszonyokban pedig paritást biztosított. Ezen alapon rendezte a postai belszolgálat teljes újjáalakítását; az elavult és sok írással járó, bonyolult ügykezelést egyszerűbbé tette. 1892 óta H. egyedül vezeti a posta, távíró s telefon ügyeit; ő képviselte a magyar postát a bécsi postai congressuson; ő létesítette a budapest-bécsi telefont és a magyar városokat összekötő telefon-hálózatot. Ezenfelül az ő vezetése alatt fogtak hozzá nemrég a postai s távirdai szabályok codificatiójához is, mely munkálatból az üzleti szabályzat már elkészült. 1894-ben megkapta a Lipót-rend lovagkeresztjét.
Irodalmi működésének nagy része a postai s távírói ügykezelést illeti; írt utasításokat s kezelési szabályokat; ezenkívül szakbeli czikkeket a hirlapokba s folyóiratokba; a legelsők közé tartozott, ki a postatakarékpénztárak behozataláról értekezett a bel- és külföldi lapokban.
Munkái:
1. A postatakarékpénztári kérdés hazánkban. Bpest, 1880. (Különnyomat a Nemzetgazdasági Szemléből.)
2. Budapest postaintézményei és forgalmuk a jelen korban. Bpest, 1881. (Különnyomat a Budapesti Szemléből.)
Pallas Nagy Lexikona IX. 5. l. (Hager) és önéletrajzi adatok.