hirlapíró, szül. 1830. jan. 25. Jászberényben; 1852-től 1869-ig mint a piarista rend tagja az ország különböző vidékein a rend gymnasiumaiban tanított. Ekkor a Syllabus meghasonlásba hozván papi és szerzetesi állásával, a rendből kilépett és az ev. ref. vallásra tért át. Beutazta Francziaország, Svájcz és Olaszország nagy részét a Lachat- és Mermillod-féle viszályok idejében; ez érlelte meg benne munkájának eszméjét.
Czikkei a Pesti Naplóban (1868. a hol a classicus nyelvek tanításában mutatkozó sikertelenségek okait fejtegette), majd a Honba s Ellenőrbe írt. 1874-ben a Pozsonyvidéki Lapok főmunkatársa s 1876. okt.-1877. márcz. 10-ig fel. szerkesztője lett; ezen lap 1880-ban mint napilap megszünt és ő ezután (1880-81) ugyanott a Magyar Gazdasszonyok Lapját szerkesztette. Hirlapi czikkei (néhánynak kivételével, ilyen a Nemzetben 1893. febr. 9. A «Liber Regius» első feltalálója) ez időtől fogva névtelenül jelennek meg.
Munkája: Államfölség és papuralom. Egyházpolitikai tanulmány. A Syllabus és a porosz májusi törvények eredeti szövegével. Pozsony, 1882. (Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap 1883.)
Figyelő III. 1877. 76., 77. l.
M. Könyvészet 1882. és önéletrajzi adatok.