ügyvéd és volt országgyűlési képviselő, H. Bálint vagyonos földmíves és Vas Rebeka fia, szül. 1846. júl. 10. Nagy-Bajomban Biharmegyében; 1859 őszén a debreczeni ev. ref. collegiumban kezdte középiskoláit és ott végezte 1867-ben. (Időközben 1863-ban Moldván át kiment Lengyelországba, hogy a lengyel felkelőkhöz csatlakozzék; onnét azonban 1864. hazahozatván, tovább folytatta tanulmányait). Atyja ekkor vagyona nagy részét elvesztvén, H. önerejére volt hagyva s magántanítással és nevelősködéssel tartotta fenn magát. Már ekkor a nyelvek (franczia, lengyel és angol) tanulásának s az 1848-49. szabadságharcz tanulmányozásának szentelte minden szabad idejét és a gyorsirászatot is megtanulta. 1867-ben Beöthy Andor főszolgabiró hívta meg gyermekei (ezek közt B. László mostani főispán) mellé nevelőnek a gyűrűszegi pusztára (Biharm.) Ez alatt elvégezte a jogi tanfolyamot és Eperjesen magánvizsgálatot tett. 1870 őszén Budapestre ment és két évig Peskó Medárd ügyvéd irodájának vezetője volt. 1872-ben ügyvédi vizsgálatot tett. 1873. jan. 1. Nagyváradon nyitott ügyvédi irodát. Hamar közkedvelt ügyvéddé lett és különösen feltünt az ál-Wesselényinek, Balla Gergelynek védelme által; de az irodalommal és közügyekkel is foglalkozott. Az akkor megalakult biharmegyei 48-as párt jegyzőjévé s a m.-keresztesi kerület megyei bizottsági taggá választotta. 1875. júl. 7. és 1878-ban 48-as programmal a bárándi kerület megválasztotta országgyűlési képviselőnek. A házban Irányinak lelkes híve volt; azonban a hadmentességi adót, pártja ellenében, beszédben is támogatta; többször is felszólalt, leginkább közjogi, igazságügyi és közigazgatási kérdésekben; a büntető codex tárgyalásában is élénk részt vett. Perczel Béla igazságügyi miniszter megbízta egy javaslat készítésével, a mai büntető eljárás alapját képező Sárga könyv kiegészítésére vonatkozólag. Tagja volt a biráló, kérvényi s az igazságügyi bizottságnak; a függetlenségi párt Irányi-féle árnyalatának jegyzője. 1881-ben a képviselőséggel felhagyott és azóta az ügyvédséget gyakorolja Nagyváradon. Biharmegye törvényhatósági s közigazgatási bizottságának tagja, a nagyváradi községi iskolaszéknek 14 év óta főgondnoka, a bihari ev. ref. egyházmegyének előbb ügyésze, majd világi tanácsbirája, a biharmegyei s nagyváradi régészeti s történelmi egyletnek ügyésze, a bihari kárpát-egyletnek szerkesztője s több más egyletnek, valamint az ügyvédi kamarának is választmányi, a kolozsvári s vasvári körnek tiszteletbeli tagja. Könyvtára, a szabadságharcz irodalmára vonatkozólag igen tekintélyes.
Költeményeket írt a Pesti Hölgydivatlapba (1870., 1872.), a Nagyváradba (1873-74. Sárréti álnév alatt is). Egy dalát: Kis Ferencz, nagy Ferencz cz. Beleznay Antal meg is zenésítette. Czikkei a hirlapokban többnyire napi érdekű kérdésekkel foglalkoznak vagy történelmi tárgyúak és számuk meghaladja az ezret; megjelentek a Biharban (1869. febr. 21., 1874-75., 1879-80., 1882. Zsinati törvények, Állami vasúti politikánk, Biharmegye szervezéséről, A zsidó emancipatio kérdése 4 évtizeddel ezelőtt, 1883. A radziwilowi sírdomb, Apróságok Földváry Károlyról, 1884. A sajói nap emléke), az Üstökösben (1870.), a Nagyváradban (1873-74. Hogyan mentem én ki Lengyelországba? Egy pár szerény megjegyzés Jókainak Forradalom előtti művei előszavához, 1875. Statarium, Az igazságügyi új provisorium és a birák disponibilitása, Országgyűlési levelek, 1876. Észrevételek a végrendeletekről szóló törvényjavaslat felett, A kisebb törvényhatóságok megszüntetéséről, A területi szabályozásról szóló törvényjavaslat, Magyarország igazságügyi statisticája 1874-ben, Lengyel hölgyek az 1830-31. forradalomban és Az 1830. nov. 29-ének éjszakája Varsóban Straszavicz után, 1877. Beöthy Ödön, Biharmegye újabb szervezéséről, 1878. A büntető eljárás kérdéséhez sat., 1879, 1883., 1886., 1888. A congrua-kérdés, Az unitarismus és Debreczen, Bűnvádi eljárásunk hiányai, 1889-92. A nagy napokból, 1893. Nagyvárad hirlapirodalma 20 évvel ezelőtt, könyvism., 1894. Túl a haza határain, 1895. könyvism.), a Debreczenben (1874-76., 1878., 1880.), a nagyváradi Szabadságban (1875. A függetlenségi és 48-as párt egyesülése, 1876. Debreczen vármegye, Irányi és Chassin munkáik ism., 1877. Országgyűlési levelek, 1878-79., 1887. 300. sz. Emlékezés Zsutai Jánosra, Bem halála s könyvism., 1888-89. Debreczeni vendégszeretet 1849-ben, Haynau-emlékek, 1890. Az állandó szinház kérdéséhez, Az első magyar humorisztikus naptár, 1891. Az államosításról, Szabadságharczunk irodalmáról, Angol vélemény Kossuthról és Görgeiről. 1892. Irányi Dániel, 1893. Beöthy Andor, Biharmegye területi új beosztása, A kolozsvármegyei felirat, Görgei és a budavári honvédszobor, Szomorú temetés, Törvényjavaslat a közigazgatási biróságról, A házassági jogról szóló törvénvjavaslat, 1894. Az állami anyakönyvvezetés. A gyermekek vallásáról, Az új zsinati törvény, Kossuth Lajos temetése, A birák rangsora, A választási rendszer, Az új mezőrendőrségi törvény, Negyven évig idegen földben), a Sárrétben (1875., 1877.), az Ébresztőben (1878-79-ben), a Független Hirlapban (1878.), az Egyetértésben (1878.), a Biharmegyei Lapokban (1879. A román kérdéshez, 1880. Révész Imre, Tóth Kálmán, id. Bölöni Sándor, A királyi tábla felosztása, A pénzügyi közigazgatási biróságról szóló törvényjavaslat, A románok, A nagyszebeni román congressus, Az 1830-31. lengyel forradalom és hőseinek történelme, Hermes után, 144 tárcza, 1881. Teleki Sándorról), a Vasárnapi Ujságban (1883. Emlékezés az utolsó lengyel forradalomra, 1892. Kossuth Lajos édes anyja), a Függetlenségben (1883., 1885. 167. sz. Abrudbányai eset), az Ország-Világban (1885. Beöthy Ödön). a Felolvasásokban (Nagyvárad 1884. Balás májor története cz. Háromszék önvédelmi harczáról), a Hazánkban (III. 1885. A vésztörvényszékek és felsőbb biróságok 1848-ban, IV., U. 1885-86. Beöthy Ödön menekülése. Bem tábornok egy névjegye. Az 1849. havasi hadjárat története, VII. 1887. A Zuber-ügy, XI. 1889. Beöthy Ödön mint képviselő), a Biharmegyei régészeti és tört. egylet Évkönyvében (1885-88. Az első honvéd vadászezred, illetve a vöröstoronyi zászlóalj, A 123. zászlóalj, Sántha László mint Gál ezredes nyargoncza, Bujdokló honvédhuszárok Fenesen), a Nemzetben (1886-87.), a Figyelőben (XXIII. 1887. Zsutai Jánosról), az 1848-49. Történelmi Lapokban (1892. Mikor lett Beöthy Ödön népképviselő, Adatok az orosz interventio történelméhez, Oreus nyomán, A viddini szózat szerzőségéhez, A mariseli csata napja, Adatok Vasvári Pál halálához, 1893. Gróf Batthyány Kázmér a függetlenségi nyilatkozatról, Vasvári elestének helye, 1894. Az utolsó zarándi hadosztály, A 2., 3. és 4. vadászezred tisztikara, 1895. Bem hadseregének létszáma, Az erdélyi magyar hadsereg létszámának kérdéséhez), a Biharmegyei Képes Naptárban (1888. Kossuth Lajos édes anyja, Beöthy Andor, 1889. Az első honvéd, a ki elesett, A mi hőseink), a M. Szóban (1891.), a Budapesti Szemlében (1892-93. könyvism.), a Szalontai Lapokban (1894.), a Nagyvárad Képes Naptárában (1895. Beöthy László, Szunyogh Péter).
Munkái:
1. A kit mindenki szeretett. Bpest, 1876. (Emlékezés első nejéről.)
2. 12 Ellenröpirat. Nagyvárad, 1881.
3. Biharvármegye 1848-49-ben. Bpest. 1885. (Ism. a nagyváradi Szabadság 1886. 123. sz., Arad és Vidéke 134., Egyetértés 169., Nagyvárad 157., Ország-Világ 25., Vasárnapi Ujság 25., P. Napló 170., Familia 44. és Bud. Szemle 1886.)
4. Görgei mint politikus, irta Hentaller Lajos, birálja... Bpest, 1890. (Ism. Nagyvárad 24., Nagyváradi Hirlap 23., P. Napló 32., Budapesti Ujság 30., Szabadság 28. sz.)
5. 1802 kilometer utazás. Bpest, 1890.
6. A Máriássy~zászlóalj 1848-49-ben. Bpest, 1891. (Ism. Nagyvárad 282., Szabadság 283., P. Napló 343., Ország-Világ 50., Hadtört. Közlemények, Egyetértés 1892. 10. sz. és Századok.)
7. Ujabb adatok Vasvári Pál halálához. Kolozsvár, 1893. (Különnyomat az 1848-49. Történelmi Lapokból).
Szerkesztette Nagyváradon a Biharmegyei Lapokat 1879. decz. 25-től 1881. febr. 14-ig; a 12 Ellenröpiratot 1880-81-ben, nyolcz első füzetét, a Biharmegyei régészeti és történelmi egylet Évkönyvét 1885-87. és 1887-88-ra, a Nagyváradot 1890. ápr. 8-tól jún. 30-ig, a Belényes és Vidéke, 1889. és Élesd Vidéke, 1890. cz. munkákat; a két utóbbit térképpel és számos képpel.
Jegyei: (H.) és -i.
Szabadság (Nagyvárad) 1879. 80. sz.
Trombita 1880. 4. sz.
M. Könyvészet 1889., 1891. és önéletrajzi adatok.