Hegedüs Sándor (magyar-zsákodi),
országgyűlési képviselő, a m. tudom. akadémia rendes tagja, H. István egyetemi tanár testvérbátyja és H. Loránt édes atyja, szül. 1847. ápr. 22. Kolozsvárt; a kolozsvári ev. ref. kollégiumban tanult, hol Sámi Lászlónak kedvelt tanítványa volt. A fiatal tanuló már akkor átbuvárolta tudós tanárának történelmi s bölcseleti könyvtárát és saját szorgalmából elsajátította a német, franczia s angol nyelveket. Tizenkilencz éves volt, mikor atyját elvesztette s öt kisebb testvérével árván maradt hátra özvegy anyjával. Mint legidősebb fiú most egészen a maga erejére lőn utalva, s mellékkeresettel, mások tanításával segített magán és családján, tovább folytatva megkezdett tannlmányait, melyeket a pesti egyetemen fejezett be, hol Kautz Gyulának volt kitüntetett növendéke. Kedvencz szakmájának a nemzetgazdaságot és pénzügytant választotta. Rövid ideig Csengery Antal házánál tanított, azután Csernátony Lajos ajánlatára 1868. júl. a Jókai Mór által szerkesztett Hon cz. politikai napilapnak lett munkatársa, majd vezérczikkirója. Mint ilyen óriási munkásságot fejtett ki s alig volt nap, hogy valami ne jelent volna meg tollából. 1875-ben Abrudbánya megválasztotta országgyűlési képviselőjévé s azután még három izben. 1884-ben Kolozsvár első kerületének képviseIetét vállalta el. A házban, a mint képviselő lett, azonnal a pénzügyi bizottság tagjává választották, a hol kezdetben a kisebb tárczáknak, 1879-től már az egész állami költségvetésnek és a pénzügyi tárczának volt általános referense. Rendesen ő referálta a budgetet érintő törvényjavaslatokat is. Azonfelül 1876 óta a delegácziónak is tagja, 1877 óta jegyzője. A m. tudom. akadémia 1885. máj. 28. levelező, s 1893. máj. 12. rendes taggá választotta. 1878-ban Magyarországot képviselte a párisi szabadalmi congressuson és azóta a nemzetközi szabadalmi gyűlés állandó bizottságának is tagja. 1881-ben pedig szintén Párisban a valuta-congressuson volt Magyarország képviselője. Mind a két kiküldetésről terjedelmes jelentést írt. Ő Felsége 1893-ban a Lipótrend középkeresztjével tüntette ki; a budapesti ev. ref. egyháznak presbytere. Nagy tevékenységet fejt ki az egyházi érdekek körül, az erdélyi nemzeti fejedelmektől alapított kameratikumok (só-illetékek) visszaállításában közreműködött, a pesti ref. főgymnasium építéséhez ezer forinttal járult, ugyanennyivel a Kolozsvárt felállítandó theologiai fakultás és paedagogium alapjára; szép alapítványt tett a kolozsvári ref. kollegiumnál. A protestáns irodalmi társaság pénzügyi bizottságának elnöke, alelnöke az osztrák-magyar vasúti társaságnak, elnöke a magyar jég- és viszontbiztosító társaságnak, a magyar általános takarékpénztárnak, igazgató-tanácsosa a magyar jelzálog hitelbanknak, a pénzváltó és leszámítoló banknak, a trieszti assecurazione generalinak, a balesetek ellen biztosító bécsi társaságnak. Elnöke továbbá a budapest-józsefvárosi jótékony egyletnek, a nemzeti torna-egyesületnek, alelnöke a magyar hirlapirók nyugdíjintézetének, választmányi tagja az országos képzőművészeti társulatnak, igazgatósági tagja az Osztrák-Magyar Monarchia irásban és képben cz. irodalmi vállalatnak és azonfelül fő- és székvárosi törvényhatósági bizottsági tag. Minden év nyárszakán hoszszabb utazást tesz a külföldön és utazásait szakmájába vágó tanulmányokkal köti össze.
Vezérczikkei, melyek a Honban és 1882-től a Nemzetben megjelentek, sok kötetet tennének és számuk 4700-ra megy. Irt e mellett számos tanulmányt; rendes munkatársa volt a M. Polgárnak; írt a párisi Economiste Francaisbe, a Politische Correspondenzbe s a bécsi Fremdenblattba; azonkívüI számos közleménye jelent meg a szaklapokban; írt még tárczaszerű közleményeket a Fővárosi Lapokba és számosat a Vasárnapi Ujságba. A Pallas Nagy Lexikonának is munkatársa.
Czikkei a Budapesti Szemlében (1868. könyvism., 1869. Augier és korunk erkölcsei, 1873. Junius emlékezete, politikai tanulmány, 1874. Franczia alkotmánykérdések, 1876. A földbirtok és társadalmi kérdés, 1877. A czukorkérdésről, 1880. Iparunk és az ipartörvény, 1881. Az amerikai verseny és jelentősége, 1886. A latin államok pénzszövetsége. 1887. Ujabb mozzanatok a czukoradó kérdésben, 1890. Az árak tényezőiről és törvényeiről), az Igazmondóban (1870. Dunyov István ezredes sat.), Uj Nemzedékben (1870. Vallásérzelem és nemzetgazdaságtan), a Fővárosi Lapokban (1871. A nők a nemzetgazdaságtanban, 1872. A gobelin története és művészete, 1874. A börze költészete, 1885. Nemzedékünkről), a Részvét-Albumban (1878. Olvasmányaink hatása), az Athenaeumban (1873-74. Az angol kormányzat újabb fejlődése, A szabadakarat és az állam büntetőjoga, Az amerikai hitelválság és a valuta. Az olasz bankügyi reform, A valutakérdés jelen állása Európában, Darwin tana az irodalomban, A polgári lajstrom Francziaországban), a Nemzetgazdasági Szemlében (1874. A bankjegyek kényszerforgalma, 1890. Az átalakulás törvénye, Oroszország pénzügye), az Alföldi Iparlapban (1875. A bank kérdésről), a M. Salonban (II. 1884-85. Levél Jókai Mórról, XX. 1893. Tessék megpróbálni!), a P. Naplóban (1886. 183. sz. A kormánypárt iróiról). Ezeken kívül számos ismeretterjesztő czikk a Revue des deux mondes, a Forthnightly Review és az angol Athenaeum után.
Munkái:
1. Közhasznú ismeretek. Pest. 1870. (Vadnay Károly, Kodolányi Antal és Kunsági társaságában).
2. A baloldal törekvése. Bpest, 1872. (Négy kiadás. Németül is. Bpest, 1872.)
3. Tiz év az osztrák bank történetéből. (1862-72) Neuwirth József, Bankakte und Bankstreit in Oesterreich-Ungarn cz. műve után. Bpest, 1874.
4. Az önkormányzat és pénzügye. Bpest, 1878. (Ism. Budapesti Szemle.)
5. Beszéde a fogyasztási adóról a képviselőház 1881. jan. 28. ülésében. Bpest, 1881.
6. Jelentés a párisi (1881) nemzetközi pénzértekezletről. Bpest, 1882.
7. A nemzeti tornaegylet alakulása, fejlődése s a tornatanítóképzés történetének rövid ismertetése. Bpest, 1885. (Bernáth Bélával együtt.)
8. A latin államok pénzszövetsége 1865-1885. Bpest, 1886.
9. Der lateinische Münzbund Bpest, 1886.
10. Két értekezés a czukoradóról. Bpest, 1887.
11. Az adóeszmény elméleti és gyakorlati szempontból. Bpest, 1894. (Értekezések a társad. tud. kör. XI. 7. sz. Székfoglaló.)
Jegyei: H. S., Sr., (r.) és ?.
Igazmondó 1871. 31. sz. arczk.
Petrik Könyvészete.
M. Akadémiai Almanach 1886. 253., 1891. 137. l.
M. Salon VIII. 1887-88. arczk. XVII. 1892. arczk.
Ország-Világ 1889. 5. sz. arczk.
Vasárnapi Ujság 1890. 48. sz. arczk., 1893. 33. sz., 1894. 35. sz. arczk.
Kiszlingstein Könyvészete.
Sturm Albert, Országgyűlési Almanach 1892-97.
Sárospataki Napok 1893. 729. l.
Nemzet 1893. 215. sz.
Akadémiai Értesítő 1893. 294. l.