országgyűlési képviselő, a m. tud. akadémia levelező tagja, szül. 1814. nov. 13. Sárospatakon, hol atyja polgár és halász volt; tanulmányait szülővárosában kezdte s 1829. júl. 17. az akadémiai tanfolyamra mozdíttatott elő; a bölcseleti s theologiai tudományokon kívül jogi leczkéket is hallgatott azalatt egy évig; 1836-ban Eperjesen, 1837-ben pedig Poprádon tanult. 1838-ban köztanítóúl alkalmaztatott a szónoklati osztályban. Már ekkor kedvelt szónok volt. 1839. júl. 28. a sárospatakiak megválasztották rendes papnak. Mielőtt azonban állását elfoglalta, külföldre ment és a berlini egyetemen a bölcseletet és hittant hallgatta. 1840. júl. 26. mint lelkész tartotta Sárospatakon beköszöntőjét. Barátjával, Erdélyi Jánossal együtt a tanügy, különösen egy tanítóképző emelésén buzgólkodott. H. nem vett tényleges részt a szabadságharczban; mindazáltal lelkesítő beszédei miatt az absolut kormány alatt zaklatásoknak volt kitéve. Az 50-es évek elején Erdélyi János sárospataki tanárral lelkük egész hevével fáradoztak a népiskolai oktatás emelésén; az ő terve s felügyelete alatt megindult a Népiskolai Könyvtár cz. vállalat. 1855-ben az alsózempléni egyházmegye megválasztotta espereséül. Hiressé lettek ez időbeli hivatalos körlevelei, melyekben a papságot az istolák rendezésére s a teendők egész sorozatára utasította s lelkesítette. 1857-ben megindította Erdélyi Jánossal és Szeremlei Gáborral a Sárospataki Füzeteket. 1858-59-ben egyike volt a legkiválóbb prot. előkelőségeknek, kik a prot. egyházat szabályozni kivánó császári pátens ellen nagy tevékenységet fejtettek ki. 1860. okt. 9. a m. tud. akadémia levelező tagjává választotta. 1867-ben betegeskedése miatt lemondott papi hivataláról. A Szinyei Gerzson indítványára s az általa készített alapszabályokkal alakult sárospataki irodalmi kör 1873. decz. 20. elnökeül választotta. 1870-ben az egyházkerület megválasztotta a főiskola világi algondnokának. Szellemi ujjáteremtője volt a sárospataki főiskolának. 1875-ben Zemplénmegye ó-liszkai kerülete országgyűlési képviselőjeül választá s ő a függetlenségi párthoz csatlakozott. Gyakran felszólalt a ház tanácskozásaiban, hol míndig figyelemmel hallgatták és beszédei által nemcsak saját pártjának, de a többi pártok tiszteleletét is kivívta. A népiskolai törvény tárgyalásánál, különösen a közoktatásügyi bizottságban élénk részt vett. Meghalt 1884. febr. 28. Budapesten.
Czikkeket írt a Prot. Egyh. és Isk. Lapba (leginkább kedvencz tárgyai: a vallás és bölcselet, azután a népnevelés ügyében, a Hegel tudományára való előszeretettel és a hittanban a Schleiermacher kezdeményezése után a hegeli gondolkozás védője), a Sárospataki Füzetekbe (1857. Az egyház alkotmány, A szeptemberi szövetséggyűlés, Adatok és tanok a XVII. századi magyar ref. egyház életéből 1858-59. Adalék a szabad skót presbiteri egyház alkotmány ismertetéséhez, A prot. egyház viszonya az államhoz, sat. 1860), A m. tud. akadémia Értesítőjében (II. oszt. 1861. II. k. Az érzékiség és értelem.)
Munkái:
1. Beköszöntő beszéd, melyet júl. 26. 1840. tartott. Sáros-Patak, 1840.
2. Abc és elemi olvasókönyv, népiskolák számára. Sáros-Patak, 1853. (Ötezer példányban nyomatott; 2. kiadás, 1853., 3. k. 1855., 7. k. 1863. Sáros-Patak, nyolcz kiadást ért).
3. EIemi oktatás beszéd-, írás- és olvasásban, Sáros-Patak, 1853.
4. Erkölcsi és vallásos olvasókönyv. Népiskolák számára. Sáros-Patak, 1854.
5. Vezérkönyv a magyar nyelv tanításában. Tanítók számára. Sáros-Patak, 1855. (3. kiadás, Sáros-Patak, 1865.)
6. Magyar nyelvtan algymnasiumok számára. Sáros-Patak, 1855.
7. Magyar nyelvtan népiskolák számára. Sáros-Patak, 1855. (5. kiadás 1862. Sáros-Patak.)
Szerkesztette a Sárospataki Füzeteket 1857-től 1859-ig.
Kéziratban maradt egy nagyobb philosophiai munkája, mely befejezetlen.
Levelei 1859. máj. 11. Kun Dánielhez és 1861. aug. 10., 14. Erdélyi Jánoshoz (Erdélyi Pál gyűjteményében).
Danielik, M. Irók II. 106. l.
M. Akadémiai Almanach 1863. 218., 1885. 335. l.
Kiss Áron, Nevelés Története 263. l. és M. Népiskolai Tanítás Története 189., 263., 318. l.
Uj M. Athenás 500.
Figyelő XII. 1882. 249.
Vasárnapi Ujság 1884. 10. sz.
1884: Néptanítók Lapja 10. sz. (Kiss Áron), Pesti Napló 59. sz., Főv. Lapok 51. sz., Egyetértés 50. sz., Prot. Egyh. és Isk. Lap 38. sz.
Sárospataki Lapok 9., 10. sz. (Herman Ottó gyászbeszéde és 15., 19. sz.)
Verédy, Paed. Encyclopaedia 365.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Bökényi Dániel, A magyar abc-és könyvek történeti fejlődése. M.-Sziget. 1891. 81. l. és gyászjelentés.