szinész, H. Dániel festőmester és Földi Julianna fia, szül. 1818. ápr. 18. körül (ápr. 18. kereszteltetett meg) Kisújszálláson (Pestm.); tanúlt szülővárosában, hol a gymnasium hat osztályát végezte; onnét Debreczenbe ment és ott hallgatta a bölcselet I. évét 1836-ig; ekkor hajlama a szinészi pályára vonzotta s azon évben a Fáncsy Lajos igazgatása alatti szinésztársasághoz szegődött. Sok küzdés, nélkülözés közt képezte magát és midőn színi képessége a vidéken feltünést keltett, meghivást nyert a pesti nemzeti szinházhoz. Itt aratta fényes sikereit. Bodenburg Karolina szinésznővel boldog házas életet élt és egyetlen fia még növelte örömét. A balvégzet ezen családi boldogságot egy év alatt hármas sírba temette. Neje halála után búskomorságba esett; a színháztól is elbocsátották. A kétségbeesésnek lassan emésztő mérge 1860. júl. 18. Pesten (a Rókus-kórházban) megölte.
Arczképe, kőnyomat: Reiffenstein és Röschtől Bécsben 1859. (nejével és fiával).
Beszélyei a Divatcsarnokban (1853. Trón és szerelem, tört. beszély, Csilla a Balaton leánya, tündérrege), Müller Nagy Naptárában (1855. Szép Mariska, beszély).
Színművei a pesti nemzeti színházban történt első előadatásuk sorrendjében: A hazatértek, ered. dráma 4 felv. (először 1851. máj. 24. Ism. Pesti Napló 365., 369., 370. sz. Budap. Hirlap 471-72. sz.), A rózsa királyné, eredeti népies dr. 4 felv., zenéje Bodnár Ignácztól (1851. nov. 29.), Cid, Corneille után ford. (1853. ápr. 18.), Bibor és Gyász, tört. dr. 5 felv. Jókai Könyves Kálmánjával osztozott a Tomori-féle 100 aranyos jutalomban (1856. jan. 5. Ism. Bud. Hirlap 6., 7. sz. és Greguss, Tanulmányok II. 32. l. Németül is megjelent Bertalan I. C. ford. Pozsonyban, 1858.), Nagy Lajos és kora, er. dr. 3 f. előjátékkal (1856. szept. 22. Ism. P. Napló 413. sz., M. Sajtó 223. sz. és Greguss, Tanulm. II. 114. l.), Róma leánya, er. dr. 4 felv. (1859. ápr. 12.), Egy szegény ifjú története, Feuillet Octav után ford. Feleki Miklóssal (1859. jún. 18.); írt még egy Attila cz. drámát és lefordította Scribe, Államférfiak és Én csillagzatom cz. vígj., Dumas, Káméliás hölgyét és Samson után a magyar színpadra alkalmazta a Három peleskei nótárius cz. vígjátékot.
Danielik, M. Irók II. 105.
Müller Gyula N. Naptára 1857-re arczk.
Vasárnapi Ujság 1859. 42. sz., 1860. 41. sz.
Hölgyfutár 1860. 87. sz.
Magyarország és a Nagyvilág 1867. 44. sz.
Benkő, M. Szinvilág 94., 107. l.
Petrik Bibliogr.
Gyászjelentés (hol hibásan van szül. éve 1815-re téve) és Keszi Hajdú Lajos szives közlése a kis-ujszállási anyakönyv után.