hirlapíró s volt országgyűlési képviselő, szül. 1819. ápr. 7. Temesvárt; alsóbb és középiskoláit szülővárosában végezte; később Hohenheimba ment a gazdasági intézet látogatására. A szabadságharczban két öcscsével együtt mint honvédtiszt vett részt. A szabadságharcz után külföldre bujdosott; Viddinben és Aleppoban volt; majd Bosniába s Konstantinápolyba ment. Később azonban kegyelmet nyert és Pesten telepedett le, hol a Pester Lloyd alapításában része volt; e lapban számos czikke jelent meg. Az 50-es évek végén Esztergommegyében, Bátorkeszen telepedett le s egészen a gazdaságnak adta magát, de a 60-as évektől fogva Esztergommegye közügyeiben is tevékeny részt vett. Az országgyűlésen három ízben képviselte a köbölkúti kerületet. Deákpárti volt, míg a fuzio után az egyesült ellenzékhez csatlakozott; az 1884. választásnál kormánypárti programmal lépett fel és választatott meg. Meghalt 1889. decz. 17. Bátorkeszen.
A harcz alatt czikkeket írt a lapokba, melyek erősen republicanus szelIeműek voltak és ezekért az osztrák haditörvényszék halálra is ítélte. A sajtószabadság helyreálltával írt a P. Lloydon kívül a Magyarországba, a Századunkba, a Wochenblatt für Land- und Forstwirtheba (1869. Die ungarische Landwirtschaft, 1870. Graner Ausstellungsbericht), a P. Naplóba s a Budapesti Hirlapba.
Szerkesztette a Der Vierzehnte April cz. politikai néplapot 1849. jún. 1-től júl. 7-ig Pesten, melyből 33 szám jelent meg.
Közlöny 1849. 86., 92. sz.
Szilágyi Sándor, Forradalom Férfiai 343. l.
Kertbeny, Namensliste Ungarischer Emigration. Brüssel & Leipzig, 1864. 20. l.
Alföldi Hirlap 1869. 105. sz.
Halász Sándor, Országgyűlési Almanach. Képviselőház. Bpest, 1886. 67. l.
Pesti Napló 1889. 348. sz. és gyászjelentés.