bölcseleti doktor, középiskolai okl. tanár és az első m. ált. biztosító társaság mathematikai osztályának főnöke. Handtel Károly gyógyszerész és Wilfinger Hermina fia, szül. 1852. jan. 17. Pozsonyban; atyja előbb Kecskeméten, majd Budapesten volt gyógyszerész, H. is ezen két helyen járta középiskoláit; azután a pesti egyetemre iratkozott be. 1873-ban mint egy éves önkéntes tiszti vizsgát tett. 1876. jún. 7. a földrajzból bölcseletdoktori s ugyanazon tárgyból 1878-ban középiskolai tanári oklevelet nyert. Ezen idő alatt az első magyar biztosító társaság hivatalnoka lett és ottan fokonként emelkedve, 1893. jan. óta ezen társaság mathematikai osztályának főnöke. Az 1885. budapesti országos kiállítás alkalmával a magyar földrajzi társaság kiállítási bizottságának jegyzője volt; a főváros törvényhatósági bizottságának tagja, iskolaszéki alelnök; a magyar földrajzi társaság választmányi tagja; a társadalmi téren, különösen az egyleti élet körében is működik. Nagyobb tanulmányutat tett Német- és Francziaországban, Hollandiában, Belgiumban, Olaszországban, a Balkán félszigeten és a Levantéban; különösen pedig monarchiánk tengerpartját (Fiume s Dalmatia) ismételten beutazza. A magyar és német nyelven kívül, jártas az angol és olasz nyelvben. Handtel családi nevét 1877-ben változtatta Havassra.
Czikkei a Földrajzi Közleményekben (1882. Az Ion szigetek és az Ion tenger, 1885. Raguza és környéke, francziául és olaszul is), a Budapesti Szemlében (1885. Szaloniki), a Nemzetben (1887. 240. sz. Néhány szó Hunfalvy Jánosról, 1889. jún. 13. Egy román térkép), a Pressburger Zeitungban (1888. decz. 13. Hunfalvy János életrajza), az Agramer Zeitungban (1889. Dalmáczia visszacsatolása a magyar birodalomhoz, németül).
Munkái:
1. A Károlyváros-Fiumei vasútvonal ismertetése tájképi szempontból. Bpest, 1878. (Különny. a Földr. Közleményekből.)
2. Magyar kikötő, magyar hajózás. Bpest, 1878.
3. A tenger. Bpest, 1879.
4. A magyar tengeri hajózás. Bpest, 1879. (Különnyomat az Ellenőr 350. sz.)
5. Fiume. Bpest, 1881. (Különny. a Földr. K.-ből.)
6. Ritter Károly összehasonlító (bölcsészeti) földrajza. Bpest, 1882. (Bemutattatott a m. tud. akadémia 1882. ápr. 3. ülésén. Ism. Bud. Szemle sat.)
7. A magyar földrajzi társaság az 1885. évi budapesti országos általános kiállításon. Előrészül: az 1845. évi antwerpeni nemzetközi s az ugyanazon évi budapesti orsz. ált. kiállítás összehasonlítása. Bpest, 1885.
8. A suezi csatorna tekintettel különösen a mai gyarmati politikára és Fiuméra. Bpest, 1887.
9. Árvízkár biztosítás. Bpest, 1888. (Különny. a Nemzet 317. sz.)
10. Az Athosz-hegy és kolostorai. Bpest, 1891. (Különny. a Földr. Közl.)
11. Dalmatia visszacsatolása a magyar birodadalomhoz. Bpest, 1889.
12. Magyar földrajzi könyvtár. Bibliotheca Geographica Hungarica. A magyar birodalomról bármely nyelven, valamint magyar szerzőktől bármely földrajzi tárgyról és bármely nyelven megjelent irodalmi művek könyvészete idevágó irodalomtörténeti bevezetéssel. Bpest, 1893. (Ism. Századok, Nemzet 95. sz. esti k., Prot. Egyh. és Isk. Lap, Erdélyi Múzeum, Erdély. M. Könyv-Szemle 1894. sat.)
13. Budapest jelene és jövője közigazgatási szempontból. Bpest, 1894. (Különny. a Budapesti Szemléből).
Fiume 1885. 37. sz. arczk.
Kiszlingstein Könyvészete.
Horváth Ignácz Könyvészete 1887.
M. Könyvészet 1893.
Századunk Névváltoztatásai 100. l. és önéletrajzi adatok.