orvosdoktor, kir. tanácsos, szül. 1803-ban Valaszkán Zólyommegyében; a pesti egyetemen tanult, hol 1828-ban nyert orvosdoktori oklevelet; azután Tolnán telepedett le, hol később a vármegye rendes főorvosa, a szegszárdi kórház igazgatója, Tolna, Baranya s Gömör vármegyék táblabirája lett. A pesti orvos-egylet tagja volt 1842-től, de 1866-ban kilépett. 1845-46-ban a pesti egyetem orvosi karának dékánja is volt. A 40-es években telepedett le a fővárosban, hol csakhamar a legkeresettebb orvosok egyike lett, kinek tanácsát szivesen kikérték Budapest előkelő családai. Az orvosi gyakorlat mellett a közügyekkel is foglalkozott; tagja volt a régi Gemeinderathnak és a főváros tanácsának halálaig. A főváros felvirágoztatása körül nagy érdemei vannak; az egyesítés alkalmával (1873) ő volt a kormánybiztos, a ki a háromváros közgyűlésén elnökölt. Érdemei elismeréseűl a Szent István-rendet és a kir. tanácsosi méltóságot nyerte. A főváros egyik utczáját az ő nevére keresztelték. Tekintélyes vagyona mellett igen szerény életet folytatott; de nem volt szerencsés, mert elvesztette vagyonának nagy részét és az utóbbi időkben csakis az első hazai takarékpénztárnál elfoglalt állásra támaszkodott. Tetőtől talpig magyar ember volt és ez öltözetében is kifejezésre jutott. A nemzeti casinonak egyik legrégibb tagja volt és első alapítói közé tartozott, úgy a sas-clubnak, melynek estélyeiről sohasem hiányzott. Meghalt 1887. nov. 2. Budapesten.
Czikkei a Gazdasági Tudósításokban (1839. A marhapestist enyhítő bánásmódról), a Gazdasági Lapokban (1851. A ragályos marhadög beoltása, mint a marhapestist enyhítő bánásmód), a Gyógyászatban (1867. A keleti hányszékelés, 1868. Fölhivás az orvosi kar tagjaihoz sat.)
Munkái:
1. Dissertatio inaug. medica de prosopolgia nervosa. Pestini, 1828.
2. Hivatalos jelentés a marhapestist enyhítő bánásmódról. Pestini, 1839.
3. Inoculatio luis pecorum per... proposita. Pestini, 1861. (Linzbauer Ferencz, Codex sanitario-medicinalis Hungariae cz. munkája függelékében.)
Bugát és Flór, Magyarországi Orvosrend Névsora 1840-re 97. l.
M. Orvosok és Természetvizsgálók Munkálatai III. Pest, 1843. 114., 115., 120., XI. Pozsony, 1866. 30. l.
Rupp, Beszéd 139., 154. l.
Oláh Gyula, Magyarország Közegészségügyi Statisztikája 86. l.
Szinnyei Könyvészete.
Budapesti kir. Orvosegylet 1881. Évkönyve 40. l.
1887: Pesti Napló 301. sz. Nemzet 301. sz. Egyetértés 302. sz.
Petrik Bibliogr. és gyászjelentés.