bölcseleti doktor, kir. tanfelügyelő; erdélyi származású, szegény sorsban önerején tartotta fenn magát, 13 éves kora óta tanított és a kolozsvári egyetemen paedagogiát hallgatott; 1883-ban bölcseletdoktori oklevelet nyert; azután közigazgatási hivatalnok lett Szolnok-Doboka megyében; 1885. febr. 12. segédtanfelügyelőnek és 1886. ápr. 12. kir. tanfelügyelőnek neveztetett ki Besztercze-Naszód megyében; 1892-ben áthelyeztetett Alsó-Fejér megyébe, hol jelenleg is működik.
Czikkei a Néptanítók Lapjában (1888. Hazafiság az iskolában), a Kolozsvárban (1888. 250. sz. A Koós-jubileum alkalmára készült érdemkoszorúba egy zöld levél) és Goerth életrajza a Paedag. Plutarchban (II. 1888.)
Munkái:
1. A házasságon kívül született gyermekek jogállapotáról. Tanulmány. Deés, 1883.
2. A tanítás művészete. Goerth A. után ford. és átdolg. Bpest, 1888.
3. Besztercze-Naszódvármegye népoktatásügyi állapota. Besztercze, 1890.
Szerkesztette a Deési kiállítási Emléklapot 1879-ben és az Iparügyi Közlönyt 1881-82'-ben Deésen.
Néptanítók Lapja 1885. 46., 1890. 1., 193. l.
M. Könyvészet 1888.