megyei állatorvos, szül. 1859-ben Nagy-Tétényen Pestmegyében; a mérnöki pályára készült, azért a budapesti IV. kerületi főreáliskolában tanult; ezen tervéről azonban lemondván, a budapesti állatorvosi akadémiát látogatta. Tanulmányainak befejezése után Czeczén (Fehérm.) kezdte gyakorlatát; innét Nyitra megye hívta meg hatósági állással és Szenicz székhelylyel, hol három évig működött. 1887 óta trencsénmegyei állatorvos Zsolnán.
Czikkeket írt Czeczéről a Gyakorlati Mezőgazdába; Szeniczről az állat- és hússzemle akkori állásáról a hatóságnak írt jelentéseit a Nyitramegyei Közlöny hozta; hogy ezen ügy országszerte felkaroltassék, több czikket írt a Veterinariusba. Az állategészségrendészetre s állatkereskedelemre vonatkozó nagyobb czikkeket szintén ekkor írt a Gyakorlati Mezőgazdába s a Községi Közlönybe. Zsolnán összeállított egy javított lódöntőeszközt és egy lószájpeczket, mely eszközöket, rajzokkal kisérve, ismertetett a Veterinariusban és az Oesterreichische Monatschriftben, és e két czikk az Encyclopädie für Thierheilkunde und Viehzucht cz. 12 kötetes munkába is fölvétetett; ezenkívül a revali, berlini s bécsi szaklapok is közölték. Állattenyésztési czikkeit a trencséni Vágvölgyi Lapok hozzák időnként és ír még a zsolnai Felvidéki Ujságba is.
Munkája: Magyarország állategészségügy-rendészete. Az érvényben levő törvények, kormányrendeletek, ministeri elvi jelentőségű határozatok, felsőbb birósági döntvények, ministertanácsi és III. fokú (ministeri) ítéletekből. Összeállította és jegyzetekkel ellátta. Közigazgatási tisztviselők, tiszti állatorvosok, községi előljárók, vágatási biztosok és hasznos háziállat-birtokosok használatára. Zsolna, 1893.
M. Könyvészet 1893. és önéletrajzi adatok.