Hauenschild Frigyes Lipót (révári),
cs. kir. kormányszéki tanácsos, H. Máté erdélyi kamarai felügyelő és Orendi Katalin fia, szül. 1784. máj. 19. Nagy-Szebenben; első tanítását Eder apát- és igazgatótól nyerte. Atyjának halála (1795) után gyámja Hochmeister Márton a bécsi keleti akadémiába küldte. Bécsben 12 évet töltött el és ezalatt a görög, latin, spanyol, angol, franczia s olasz nyelvben gyakorolta magát; tanulta a bölcseletet, mathematikát és történelmet. 1810-ben a szentpétervári cs. lyceumban a német irodalom tanárának neveztetett ki, hol a franczia nyelvet is előadta, 2500 rubel évi fizetéssel és udvari tanácsosi ranggal; 1813-ban egyszersmind a lyceum igazgatója is lett, melyet ő a nemes ifjak nevelőintézetévé alakított át. 1817. júl. 9. a II. osztályú szent Anna rendet, 1819. jún. 29. ugyanazon rend gyémánt jelvényét nyerte s még egyéb kitüntetésben is részesült. Miután intézetében a fegyelem meglazúlt, 1820. igazgatói állásától felmentetett és családjával együtt Bécsbe költözött és ausztriai cs. kir. szolgálatba állott; előbb zaneti alkonzúl, azután corfui főkonzúl volt. Betegeskedése miatt ismét Bécsbe költözött vissza; majd Metternich Hackenauba (Romania) küldte. 1829 őszén Nagyszebenbe költözött, hol 1830. nov. 18. meghalt. Atyja 1791. ápr. 27. II. Lipót császártól német nemesi rangra emeltetett, 1827. jún. Ferencz királytól erdélyi nemességet nyert révári előnévvel. Ferencz császár 1100 p. forint évi nyugdíjat engedélyezett özvegyének és az orosz kormány meghagyta neki a férje által élvezett 2000 frt nyugdíjat. H. ügyes festő s fiatal korában jó költő is volt.
Munkái:
1. N. v. Karamsins Geschichte des russischen Reichs. Nach der 2. Original Ausgabe deutsch übersetzt. Riga, 1820-23. Három kötet.
2. Ad quaestionem: quid de Ecclesiae Graecae et Ruthenicae Sanctis statuant Ecclesia Romana et rerum ecclesiasticarum periti? paucis historice respondere conatus est... Viennae, 1823.
Trausch, Schriftsteller-Lexikon II. 71. l.