színész, első szerelmes szerepeket játszott és a 40-es években kedvelt volt a vidéki szinpadokon. Az 1848-49. szabadságharczban részt vett; az erdélyi hadjáratban többször kitüntette magát és Bem nem egyszer jelentékeny megbízásokkal látta el; hosszabb ideig Teleki Sándor grófnak is hadsegéde volt. A szabadságharcz után sokáig bujdosott, egy ideig Csernovics Péternél Aradmegyében, utóbb Erdélyben; azután a kolozsvári szinháznál kapott kezelői állást; majd gróf Bethlen Gábornál, utóbb pedig gróf Esterházy Kálmán kolozsmegyei főispánnál jószágigazgató volt Bajomban, hol súlyos betegségbe esett; Kolozsvárra vitette magát és ottan 1882. július 23. meghalt himlőben 61. évében.
Írt a Hölgyfutárba (1858. Drezdai látványok, 1860. Bukaresti s előpataki levelek, 1861-63. Kolozsvári posta cz. több levél és egy költ.), a Részvét Albumba (1872. Egy fegyverengedély története).
Munkái:
1. Szökött szinész és katona, eredeti népszinmű dalokkal 3 szakaszban, zenéje Egressy Beniamintől. Pest, 1846. (Nemzeti Szinházi Zsebkönyv; először adatott a pesti nemzeti szinházban 1845. aug. 11. és 24-én).
2. Töredék egy menekült naplójából. Kolozsvár, 1861.
3. A nagyságos urak, ered. vígj. 1 felv. Pest. 1873.
4. Az első szerelem. Elbeszélés. Pest, 1881.
Írt még egy rémdrámát: A váradi bankócsináló hat képben (melyet Nagyváradon 1845-46-ban előadtak; azután szinpadra került Debreczenben és Kolozsvárt, czímét is a szerint debreczeni és kolozsvári bankócsinálóra változtatta) és egy Apafi Mihály cz. színművet.
Benkő Mihály, Magyar színvilág. Bpest, 1873. 39. l.
Molnár György, Világos előtt. Szabadka, 1880.
M. Könyvészet 1881.
1888: Hon 203. sz. esti k., Ellenőr 371. sz., Vasárnapi Ujság 31. sz., Függetlenség 205. sz., Budapesti Hirlap 203., 206. sz. (Nekr. gr. Teleki Sándortól), M. Polgár 168. sz.
Petrik Könyvészete és gyászjelentés.