bölcseleti doktor, középiskolai tanár, szül. 1858. aug. 25. Kolozsvárt; középiskoláit ugyanott és Kecskeméten végezte; 1875-77-ben a nagybecskereki s veszprémi gymnasiumban mint próbaéves piarista tanár működött; a rendtől 18 éves korában megválván, 1880-ban a budapesti egyetemen a magyarból és németből, 1882-ben a kolozsvárin a francziából tanári, 1891-ben a budapestin ugyane tárgyakból doktori vizsgát tett. 1883-ban a kolozsvári egyetemen ideiglenes helyettes tanácsjegyzőként volt alkalmazva; ugyanez évben a nagy-kállói állami főreáliskolának helyettes tanára lett. 1884-ben mint rendes tanár a nagyváradi, 1887-ben pedig saját kérelmére a kassai állami főreáliskolához helyeztetett át. Az 1889-90. tanévet Párisban töltötte miniszteri engedélylyel. 1891 óta a budapesti VI. kerületi állami főreáliskolánál működik, 1892 óta pedig a budapesti egyetemen a modern franczia irodalom magántanára.
Czikkei a nagy-becskereki kegyes-rendi algymnasium Tudósítványában (1876. Költészetünk története), az Abafi Figyelőjében (1876. A magyar népköltészet Délmagyarországon, Népköltészeti Közlemények, III. «A királyfi» románcz, IV. Kármán József. V. A debreczeni kör költészete, XIX. Csokonaimboz), a kolozsvári Hölgyfutárban (1876. Újabb néprománcz változatok), a Havi Szemlében (I. 1878. Zrínyi Miklós. III. 1879. Költészetünk a XVIII. században), az Ellenőrben (1877. 246., 264. sz. Magyar mithologiai apróságok: Garaboncziás Diák, Ludvércz, Tüzes ember, 1878. 334. sz. A népszínmű mai álláspontja), a Nemzeti Hirlapban (1879. 126. sz. Obernyik Károly), az Egyetemes Philologiai Közlönyben (1880. Eszmék az irodalomtörténetírásról, könyvismert., 1888. Csokonai és Kotzebue, 1889. Petőfi Coriolánja, 1891. A renaissance-kori franczia színpad, Psychiatria a kritikában, könyvism.), a M. Szemlében (1881. Arany János elbeszélő költészete), a Pesti Naplóban (1881. 91. sz. Arany János és a külföld, 150. sz. A comédiekről, 357. sz. könyvism.), a Kolozsvári Közlönyben (1882. czikkek és könyvism.), a nagyváradi főreáliskola Értesítőjében (1885. A franczia klassikusok tanításáról), az Országos Tanáregylet Közlönyében (XVIII. 1885. A reáliskolai franczia nyelvi oktatások, XIX. A franczia nyelv a reáliskolában), a kassai főreáliskola Ért.-jében (1888. Goethe Iphigeniájának olvastatásához), a Budapesti Szemlében (1881., 1886-87. lord. 1888. Ohnet György, Sand György Thackeray, 1889. Tennyson, fordítások, 1890. Augier Emil, könyvism. 1891. Faguet Emil, Echegaray, Újabb nézetek a franczia irodalomról, 1892. Regényes lapok az életből, Bevezetés a franczia tragédia történetéhez, Egy Racine-monographia, 1893. Byron Don Juanja magyarúl, 1894. Duse Eleonora, Molière életrajzának irodalma, 1895. Molière gyermek és ifjú kora sat.), a Hazánkban (1894: Uj franczia lyra, Adrienne Lecouvreur).
Munkái:
1. Költészetünk új népies iránya Budapest, 1879. (Különnyomat a Figyelőből).
2. Cameron. Episod a mexikói háborúból. Louis-Lande L. után francziából ford. Budapest, 1879. (Olcsó Könyvtár 78.)
3. Csokonai Vitéz Mihály. Budapest, 1880. (Nemzeti Könyvtár XIV. Ism. Hon 240. sz. Reviczky Gy., Pesti Napló 230. sz. Főv. Lapok 232. sz., Koszorú IV. 1880., Ellenőr 434., 436. sz., Ország-Világ 1881., M.-Szemle).
4. Madách Imre költészetének jellemzéséhez. Kolozsvár, 1882.
5. Poirier úr veje. Színmű. Augier E. és Sandeau Gy. után francziából fordította. Budapest, 1882. (Olcsó Könyvtár 146.)
6. A franczia költészet ismertetése. Olvasókönyv középiskolák és magán használatra. Budapest, 1886.
7. A naturalista regényről. Budapest, 1886. (Ism. Irodalom és Budapesti Szemle 1887.)
7. Egy orgona-ág. Ouida után ford. Budapest, 1888. (Olcsó Könyvtár 237.)
8. André Chenier költészete. Budapest, 1890. (Értekezések a nyelv- és széptud. köréből XV. 2.)
9. Goethe Iphigeniájának jegyzetes kiadása. Budapest, 1891.
10. La poésie d'André Chénier. Páris, 1892.
11. Kis franczia nyelvtan. Iskoláknak és magán használatra. Bpest, 1892. (Ism. Egyet. Philol. Közlöny).
12. Kis német nyelvtan. Iskoláknak és magán használatra. Bpest, 1892.
13. Háromszögű kalap és egyéb beszélyek Alarcon Péter után ford. Bpest, 1894. (Olcsó Könyvtár 336.)
Kéziratban: Molière-monographia a Kisfaludy-társaság megbízásából.
Jegye: r. a kolozsvári Kelet és Kolozsvári Közlöny irodalmi és szini rovatában (1881-82.)
Krumpholtz (Hantz) családi nevét 1883-ban változtatta Harasztira.
M. Könyvészet 1879., 1880., 1882., 1886., 1888., 1890., 1892.
Századunk Névváltoztatásai 97. l. és önéletrajzi adatok.