Jézus-társasági áldozópap, szül. 1682. nov. 3. Beszterczebányán; 1696-ban Nagyszombatban a költészetet tanulta, 1697-ben lépett a rendbe, 1701. bölcselethallgató s 1709. III. éves theologus volt; a próbaévek kitöltése után a humaniorákat tanította Nagyszombatban; azután a nővendékpapok mestere volt Trencsénben; majd hitszónok és a szegények vigasztalója a pestis idején. Meghalt 1718. nov. 20. Urvölgyén Zólyommegyében.
Munkái:
1. Sacra Tirnaviae Academia, seu divi universitatis Tirnaviensis patroni memori camoene celebrati. Tyrnaviae, 1707. (Névtelenűl.)
2. Vindiciae Marianae zelantis pro honore virginis Dei-Matris Mariophili, honori... neo-magistrorum, cum in... universitate soc. Jesu Tyrnaviensi, supremo philosophiae laurea condecorarentur per R. P. Mich. Földvári... a rethorica Tyrnaviensi inscriptae. Tyrnaviae, 1713. (Nevét Hanstattnak és Handstattnak is írják.)
Katona, Historia Critica XXXVIII. 863.
Catalogus Bibl. Fr. Com. Széchenyi Suppl. I.
Fejér, Historia Academiae 40. l.
Stoeger, Scriptores 124.
Szabó Károly, Régi M. Könyvtár II. 624. l.
Petrik Bibliogr.