jogi és bölcseleti doktor, a m. tudom. akadémia rendes tagja, a budapesti egyetemen a classikai archaeologia rendes tanára s a m. nemzeti múzeum régiségtárának igazgató őre, született 1849. november 10. Pesten, hol középiskoláit a királyi főgymnasiumban 1866-ban végezte; azután a budapesti egyetem hallgatója lett; a jogi tudományokból 1870-ben doktori oklevelet nyert. E mellett archaeologiai tanulmányokkal is foglalkozott és ezen tudományágból is szerzett 1874-ben doktori oklevelet. 1870 óta a magyar nemzeti múzeum érem- és régiségosztályában előbb mint díjnok, utóbb mint segédőr és 1877-ben, Rómer Flórisnak kanonokká történt kineveztetésével, az osztály őrévé lépett elő. Egyetemi tanulmányainak bevégezte óta folyton az archaeologiának él; több ízben beutazta Olaszországot, megfordult Németország múzeumaiban, meglátogatta a praehistorikus gyűjteményeiről világhirű dán és svéd múzeumokat, huzamos tanulmányokat folytatott a Louvreban és British-Múzeumban, oly ismereteket szerezve a régészet sok ágában, melyek neki archaeologiai tudományunk művelői között előkelő helyet biztosítanak. 1877 óta az egyetemen mint magántanár adta elő a classica-archaeologiát, 1880-tól 1890-ig mint rendkívüli tanár az ó-kori történetet; 1890 óta mint rendes tanár ismét a classica-archaeologiát; egyszersmind azóta királyi megbizás alapján vezeti a nemzeti múzeum régiségtárának igazgatását. Az 1876. budapesti nemzetközi régészeti congressus egyik titkárának vílasztatván, az ő feladata volt az országos régészeti kiállítás rendezése. 1883-ban nőül vette Pulszky Polyxenát, Pulszky Ferencz nagy műveltségű leányát; esküvője után nejével görögországi útra kelt, a mikor a régi Attikát és a Peloponnesost járta be; ez alkalomból Konstantinápolyt és Kis-Ázsiában Trója romjait is fölkereste. A magyar tudományos akadémia 1884-ik június 5-én levelező s 1892. máj. 5. rendes tagjának választotta. Az országos régészeti s embertani társulatnak alapításától (1878) kezdve 1886-ig titkára volt. 1890 óta a magyar tud. akadémia archaeologiai bizottságának előadója. Rómában tartózkodása ideje alatt a berlini Corpus Inscriptionum körüli szolgálatai fejében 1874-ben az ott székelő német birodalmi Instituto di correspondenza archeologica megválasztotta levelező tagjának; 1893 óta ugyancsak a császári német archaeologiai intézet rendes tagja, a krakói tudományos akadémia levelező tagja, a kopenhágai északi régészeti társulat tiszteleti, a londoni Antiquarian Society rendes, a boroszlói múzeum igazgató választmányának tagja, a berlini, bécsi, königsbergi s müncheni anthropologiai társulatok lev. illetőleg tiszt. tagja, a m. történelmi s az orsz. iparművészeti társulatok választmányának tagja, a horvátországi, hunyad- és komárommegyei, alsó-fehér- és békésmegyei, a tiszafüredi, felső- és délmagyarországi régészeti s múzeum-egyesületek tiszteleti tagja.
Czikkei az Archaeologiai Értesítőben (irodalmi ismertetéseken kívül, 1869. A vidéki múzeumok elrendezéséről, 1870. A szent-istvánbaksai ásatásról, 1871. A szabolcsmegyei múzeum, 1873. Honi érem- és régiséggyűjteményeink statisztikája ügyében, Hazai műemlékek és régi épületek maradványai, A művészeti szakoktatás Németországban 1872-73., Római éremlelet M.-Bándon, 1874. A nemzeti múzeum jövője, 1875. Levelek Olaszországból, 1876. Ankik szobrok gipszöntvényei a nemzeti múzeumban, A vidéki múzeum-egyletek vagyoni viszonyairól, 1877. A magyarországi bronzkardokról, Pázmány-fémer, Érmészeti adalékok, 1878. Magyarhoni őskori leletek külföldi gyűjteményekben, 1879. Alsó-Pannoniában lelt római katonai okmány, Pilini lelet, Magyarhoni őskori leletek a bécsi cs. kir. régiséggyűjteményben, 1880. Máramarosmegyei aranylelet, Rákospalotai bronzlelet, Pilini öntőminta, Őskori öntőminták, Újévi mécses, Zeuszszobrocska a n. múzeumban, Római fölirat Ó-Budáról, Női mellkép, Pannoniai costumeképek, Nagyváradi lelet, Hazai archaeologiánk jelene s jövője, 1881. Római sírok Pannoniában, 1882. Aquincumi sirvers, Dasius becsületbeli bocsájtványa, 1884. A nagy-szentmiklósi kincs, 1885. Aszári kincs, Győrvidéki leletek, Szendrőládi bronzlelet, 1886. Sajó- és Rimavidéki bronzleletek. 1887. Egy fejezet hazai ötvösségünk történetéből, Csabrendeki leletek, Réz- és bronzkor a classikus népeknél sat., 1888. A krasznai római aranyrudak kora és rendeltetése, Ötvösművek Nagy Lajos korából és az erdélyi ötvösiskola, Mátyás király lóháton, Római sír a Svábhegyen, 1889. Apuliumi maradványok, 1890. Archaeologiai tanulmányok az 1890-ik évi párisi világtárlaton, Régi ötvösaművek jelző bélyegeinek megfejtése, Mária királynénak, II. Lajos nejének arczképe, Szent-István-féle casula, 1891. Egy bregetiumi éremkincs, Középkori építészetünk chronologiájához, A pécsi székesegyház, Ágnes királyné antipendiuma, Az Egger-féle régiséggyűjtemény, Egy puszta-teremi éremlelet, Egy bregetioi éremkincs, 1892. Az aacheni magyar kápolna ötvösművei, A középkori sodronyzománcz kérdéséhez, Castaldira vonatkozó emlékérem, A hún sirok, 1893. Skythiai emlékek Magyarországban, Régi halottas czímertáblák, Nagyváradi lelet, II. Ulászló arczképe, A Stoss család, Archaeologiai kiállítás Bécsben, Nagy-Démi bronzlelet, Firenzei János magyar- és lengyelországi műveihez. Magyar díszöltőnyők a fraknói kincstárban, A felkai Tátramúzeum, Radecius ingóságainak leltára, Rákosi lelet, 1894. Keresztény emlékek a régibb középkorból, A Tarján régi sírmező Hódmezővásárhelyen, Elefántcsont nyergek a n. múzeumban, Két őskori bronzlelet Biharmegyéből, Fehérmegyei régiségek, A sodronyzománcz harczias Frigyes kardján, A német csász. arch. intézet, Régiségek a lembergi kiállításon, Régészek nemzetközi értekezlete Szerajevoban, Hont- és Békésmegyei régiségek; ezeken kívül a magyar nemz. múzeum régiségtárának gyarapodása 1880. deczember óta és Évi jelentések az orsz. rég. és embertani társulat működéséről 1879-81-ig az illető évfolyamokban), a Pester Lloydban (1869-70. levelek és tárczák a természetvizsgálók és régészek fiumei s a történeti társulat I. kolozsvári kirándulásáról, 1884. Die Jamnitzerlegende in der Goldschmiedausstellung, u. ez a Harmoniaban is), a Békésvármegyei régészeti és művelődéstörténeti Évkönyvekben (1879. Őskori emlékek a békésmegyei múzeumban), az Archaeologiai Közleményekben (VIII. 1870-71. Aquincum történetének vázlata, Könyvism., XII., XIII. 1878-80. Magyarhoni őskori leletek külföldi gyűjteményekben, Magyarhoni régészeti leletek repertoriuma, Báthory István emlékérme a m. n. múzeumban), a Századokban (1876. Vidéki mozgalom a régészet és történelem terén, A vidéki régiségmúzeumok, könyvism., 1881. A Drugethek őseiről), a M. Tanügyben (V. 1876. A képzőművészet a gymnasiumban), az Egyet. Philol. Közlönyben (1877. könyvismert., 1894. F'röhlich Róbert emlékezete), a Vasárnapi Ujságban (1875. tárczák az árvízkárosultak számára rendezett történeti műkiállításról, 1879. Magyar történelmi emlék Innsbruckban, 1880. Dombormű a székesfehérvári csatáról, A rn. kir. korona és jelvényei, 1894. Régészek nemzetközi gyülekezete Szerajevoban), az Archaeolog. Bericht aus Oesterreichban (1878. Archaeologisch-epigraphischer Bericht aus Ungarn), az Egyetértésben (1881. Két tárcza az ó-budai papföldi ásatásról. 1884. Nemzeti műkincseink az ötvösműkiállításon, hét czikk), a Neue Wiener Illustrirte Zeitungban (1881. Die Ausgrabungen in Aquincum), az Ungar. Revueben (1881. Pannonische Costumebilder, Pflege der Archaeologie in Ungarn, 1882. Das Diplom des Dasius, Grabvers aus Aquincum), a Nemzetben (1882. Kirándulás Téténybe, 1887. 15. sz. A legrégibb pénzről), a Budapesti Szemlében (1882. A bécsi nemzetközi műtárlatról. 1883-84. Az őszi műtárlatról. Ipolyi Arnold az operaház frescóiról, Műtörténetünk és az ötvösműtárlat), a Harmoniában (1881. Monumentális szobrászatunk, 1884. Az ötvösműkiállítás), a M. Salonban (VIII. 1887-88. A magyar nemzeti érem- és régiségtár), a Művészi Iparban (1887. A középkori sodronyzománcz), az Akadémiai Értesítőben (1888. Az araviscus nép emlékei, 1893. A népvándorlási kor ornamentikája hazánkban, 1894. Fröhlich Rób. emlékezete), a Budapest Régiségeiben (II. 1890. A papföldi közfürdő, III. 1891. Aquincumi temetők, IV. 1892. Az araviscus nép és emlékei), A Szilágyi Sándor-féle Magyar nemzet történetében (I. kötet. Bpest, 1895. Előszó I-VII. l.), a Zeitschrift des Aachener Geschichtsvereins XIV. k. 1892. (Die Metallwerke der ung. Kapelle im Aachener Münsterschatz), a Numismatische Zeitschriftben (XXIII. 1891. Ein Münzfund aus Bregetio), az Ethnologische Mittheilungen aus Ungarnban (IV. k. 1895. Stythische Alterthümer aus Ungarn). Külföldön tartózkodása idején a londoni Society of Antiquaries és a párisi anthropologiai társulatban és Havreban tartott ősrégészeti előadásokat.
Munkái:
1. Die Folgen der Einführung des Christenthums in Ungarn. Gekrönte Preisarbeit. Pest. 1866.
2. A báni méltóság, eredetétől kezdve napjainkig. Győr, 1868. (Különnyomat a Győri Tört. és Rég. Füzetekből).
3. A szabolcsmegyei múzeum, egyszersmind rövid utasítással vidéki múzeumok berendezésére. Bpest, 1871. 30 fametszettel. (Különnyomat az Arch. Értesítőből).
4. Aquincum történetének vázlata. Kútfőkből. Bpest, 1872. (Ism. Századok).
5. Catalogue de l'exposition préhistorique des musées... de la Hongrie. Bpest. 1876.
6. Antiquités préhistoriques de la Hongrie. Esztergom, 1876-77. Két füzet. (Fényképes munka. Szöveg és bevezetés. Ism. Uj Magyar Sion 1876.)
7. Jelentés az ó-budai papföldi ásatásról. Bpest, 1881.
8. Kalauz a m. n. múzeum érem- és régiségtárában. 3. kiadás. Bpest, 1881. (4. k. 1883., 5. k. 1885., 6. k. 1889., 7. k. 1890., 8. k. 1892. Bpest.)
9. Aquincum. Wien, 1882. (Historische Landschaften aus Österreich-Ungarn IV. füzete).
10. Történeti szakoktatásunk az egyetemen és azon túl. Bpest, 1884. (Különnyomat a Századokból).
11. Adalék Pannonia történetéhez Antoninus Pius korában. Bpest, 1884 (Székfoglaló. Értekezések a tört. tudom. köréből XII 1.)
12. A nagyszentmiklósi kincs. Tanulmány a népvándorlási kor művészetéről. Bpest. 1884. 127 tábla. (Különnyomat az Archaeologiai Értesítőből. Ugyanez német átdolgozásban különnyomat az Ung. Revueből. Bpest. 1885.)
13. A bronzkor emlékei Magyarhonban. Bpest, 1886., 1892. Két rész. (Az I. kötet németűl és francziáúl. Bpest, 1887.; a németnek 2. kiadása. Bpest, 1890.)
14. Das mittelalterliche Drahtemail. Ein Abschnitt ungarischer Kunstgeschichte. Bpest, 1888. (Különnyomat az Ung. Revueből).
15. Emlékbeszéd Paur Iván felett. Bpest, 1890. (Emlékbeszédek VI. 6.)
16. Emlékbeszéd Rómer F. Flóris rendes tagról. Bpest, 1891. (Emlékbeszédek VI. 13.)
17. A régibb középkor (IV-X. század) emlékei Magyarhonban. Első rész. Bpest, 1894. (Kétszáz képes táblával és a szövegben 48 ábrával. Ism. Vasárn. Ujság 23. sz.)
Szerkeszti az Archaeologiai Értesítőt és az Arch. Közlemények-et 1885 óta.
Álneve s jegyei: Ampelos, Hpl. (Budapesti Szemlében 1883-84. és az Arch. Értesítő minden kötetében); h. j. (a Vasárnapi Ujságban 1876., 1879.) és mások.
Vasárnapi Ujság 1885. 32. sz. arczk.
Horváth Ignácz Könyvészete 1885-88., 1890-91.
Akadémiai Értesítő 1884. 159., 1889. 10., 1892. 284., 347., 490. l.
Petrik Könyvészete.
M. tudom. Akadémiai Almanach 1886. 242., 1894. 154., 1895. 163. l.
M. Salon VIII. 1887-88. arczk.
M. Könyvészet 1887-88.
Századok 1894. 862. l.