városi hivatalnok, szül. 1844. szept. Debreczenben (Biharm.); ugyanott végezte a gymnasiumot és a jogi tanfolyamot 1865-ben; ekkor a debreczeni Casinónak Kazinczy-pályázatán A vidék tündére cz. 1 felv. verses vígjátékával az első díjat nyerte el. A hirlapírói pályára lépvén, a Hortobágynak (hol mint a gymnasium VIII. oszt. tanulója pályadíjat nyert Féltékeny férj cz. beszélyével lépett föl), később a Debreczeni Lapoknak munkatársa lett. A debreczeni állandó szinház 1866-ban megnyilván. a Zenészeti Lapokba, Nefelejtsbe s más fővárosi lapokba szinházi tudósításokat közölt. 1869. júl. 1., midőn a Debreczen czímű politikai lap megalakult, e lap belmunkatársa lett, de írt beszélyeket a fővárosi szépirodalmi lapokba is. 1873-ban a Tisza biztosító-társaságnak magyar levelezője lett. 1874-ben ismét a hirlapírói pályára lépett és a Debreczeni Ellenőrnek segédszerkesztője lett, hol két évig működött. Irt még néhány beszélyt a debreczeni Délibábba (1878-79). Azután végkép megvált az írói pályától, biztosabb megélhetési mód után nézett és Debreczen város alkalmazta őt szerény hivatalban, hol jelenleg is működik.
Munkája: Biboros hölgy, dráma 4 felv. (Nyom. Debreczenben kézirat gyanánt. Előadták 1869. márcz. 23. Debreczenben, azonban megbukott).
Szerkesztette a Csokonai Emlényt (Debreczen, 1871., melyben két beszélye van).
Irt még egy színművet Iparlovagok cz., melyet 1881-ben szintén előadtak a debreczeni szinpadon.
Petrik Könyvészete és ifj. Komlóssy Arthur szíves közlése.