jogi doktor és egyetemi tanár, szül. 1836. okt. 14. Nagyszebenben, hol atyja akkor mint bányászati hivatalnok működött. H. a gymnasiumot Nagy-Bányán végezte; a jogi tanfolyamot 1853-56-ig Nagy-Szebenben hallgatta; jogi doktori oklevelet Pesten nyert. Közpályáját a kincstári ügyészségnél mint előadó kezdette meg. 1863-ban Kolozsvárt jogakadémia állíttatván fel, ehhez az ausztriai magánjog, váltó- s kereskedelmi jog és bányajog tanárának nevezték ki. A nagy közönség praktikus szükségleteivel is élénken foglalkozott; így 1865-ben 6000 frt részvénytőkével megalakította a sétatér-egyletet, melynek köszönhető, hogy Kolozsvár oly sétatérrel bír, mely a hazában ritkítja párját. Ezt követte 1872-ben a torna-vívó-egylet, mely 40,000 frt részvénytőkével alakult és ma egyike Magyarország legdíszesebb torna-csarnokainak; 1873-ban a lövészegyletet kezdeményezte s hozta létre 25,000 forint részvénytőkével. 1873-ban Kolozsvárt az egyetem szerveztetvén, az ausztriai magánjog rendes tanárának neveztetett ki s 1880-ban az egyetem rectora volt. 1884. júl. 18. választatott meg Kolozsvár polgármesterének, mely hivatalt csak ideiglenesen fogadott el; megalapítá a városi szépítő-egyletet és 1886-ban visszatért egyetemi tanszékére, melyet időközben helyettes töltött be, hol jelenleg is működik. 1881-ben ő felsége a vaskorona-rend lovagjává tette. 1867 óta tevékeny tagja a városi képviselő-testületnek; ő indítványozta a tűzoltó-egylet felállítását, az utczák és terek befásítását, a város puszta közhelyeinek számbavételét és értékesítését, a régi várfalak eltávolítását, városi téglagyár berendezését, Mátyás király születési házának megjelölését sat.
Munkái:
1. Az általános polgári törvénykönyv, mint az jelenleg Erdélyben érvényes, minden a legújabb időig megjelent és még hatályban levő utólagos rendeletekkel, felvilágosító és utasító jegyzetekkel ellátta. Kolozsvár, 1865.
2. A váltóeljárás a marosvásárhelyi kir. tábla területén jelenleg érvényes alakjában. Kolozsvár, 1870.
3. Az agrarialis törvényekről. Kolozsvár, 1872. (Felolvasás.)
4. Adalék a jogforrások elméletéhez. Bpest, 1876. (Különnyomat a Jogtud. Közlönyből.)
5. Gazdasági jogisme. A gazdasági tanintézetek növendékei és a mezei gazdák szükségletéhez alkalmazva. Kolozsvár, 1878. (2. kiadása 1884., 3. k. 1893. Kolozsvár.)
6. Iparunk föllendülésének tényezőiről s akadályairól. Kolozsvár. 1878. (Felolvasás.)
7. A gazdasági értékekről. Kolozsvár, 1880.
8. Észrevételek a magyar polgári törvénykönyv tervezetének általános részére, az öröklési jogi részre s a dologi jogi részre. Bpest, 1882-84. Három rész. (Különny. a Jogtud. Közlönyből.)
9. A középítés. Kolozsvár. 1884.
10. Az osztrák általános polgári törvénykönyv (szövege) jelenleg még érvényes alakjában. Bpest, 1884.
11. Haller Károly polgármester évi jelentése Kolozsvár város igazgatásáról 1885. évben. Koloszvár. 1885.
12. Észrevételek az általános magánjogi törvénykönyv tervezetének «Kötelmi jogi» (általános) részére. Bpest. 1887. (Különny. a Jogtud. Közlönyből.)
Felolvasásokat tartott (1878. Munka és műveltség, 1889. Az önművelésben nincs megállapodás, Földmivelő polgártársaink a város társadalmában, 1890. Unsere Bildung, Gróf Széchenyi István emlékezete, 1891. A társadalom némely bajairól, Über einige Gebrechen und Krankheiten unserer Zeit, 1892 Der Zweikampf als Korrectiv der verletzten Ehre, 1894. A szokásjogról, A társadalmi tapintat, Über Spiel und Wette vom Standpunkte der Gesellschaft und des Rechtes, 1895. Der gesellschaftliche Takt, Képek erkölcsi életünkből), melyek nagyrészt meg is jelentek.
Emléklap az erdélyi m. közművelődési egylet 1885. aug. nagygyűlése alkalmából Kolozsvár, 1885. 1. sz. (dr. Esterházy Sándor.)
Petrik Könyvészete.
M. Könyvészet 1885.
M. Salon VI. 1886-87. arczk., X. 1889. arczk