m. kir. tanfelügyelő, szül. 1849. márcz. 1. Beregszászban (Beregm.) szegény szülőktől; a gymnasium I-III. osztályát Szatmárt, a IV. és V. osztályt Ungvárt végezte; ezután atyja halála és szegénysége miatt a szatmári róm. kath. tanítóképzőintézetbe ment és ott tanítóképesítő oklevelet nyert 1867-ben; a szatmári püspökség kinevezte majthényi tanítónak, de a község nem fogadta őt el (nem akarván megválni az előbbi segédtanítótól) és H. egy napi ott léte után Munkácsra távozott rokonaihoz. Innét Erdő-Bakta (Beregm.) pusztára ment Gottesmann Adolf nagybirtokos gyermekei mellé nevelőnek. 1869-ben az ung-beregi kir. tanfelügyelőséghez tollvivőnek nevezték ki. Mint nős ember 1873-ban az ungvári főgymnasiumnál érettségi vizsgát tett és magán úton a kassai jogakadémián elvégezte a három évi tanfolyamot. 1876. júl. 24. Beregmegye kir. tanfelügyelőjévé neveztetett ki s e vegyes ajkú vidéken a magyar állameszme ügyének nagy szolgálatokat tett. Az ő kezdeményezésére alakult meg a beregmegyei általános tanítóegyesület és annak lapja a Beregmegyei Tanügy. A nevezett egyesület, mikor Halászt 1888-ban Hevesmegyébe helyezték át, tisztelete s hálája jeléül 4000 frtos alapítványt tett. Buzdítására alakult a beregvármegyei magyar közművelődési egyesület (melynek igazgatója is volt), a beregszászi s szolyvai kisdedóvó egyesület, a munkácsi nőegyesület, a felsőtiszavidéki házi ipart terjesztő egyesület.
Czikke a Néptanítók Lapjában (1871. Ungmegye néptanítóinak egyletéről.). Az Ung cz. lapnak 1872-től belmunkatársa s 1876. jan. 13-tól jún. 22-ig segédszerkesztője volt.
Munkái:
1. Jelentés Beregmegye népiskolai közoktatásának 1877-78. évi állapotáról. Bpest, 1879.
2. Beregvármegye népoktatásügye 1876-1886. években. Beregszász, 1887.
Fischer családi nevét 1882-ben változtotta Halászra.
Néptanítók Lapja 1870. 289., 1871. 199., 1888. 6. l.
M. Könyvészet 1879.
M. Paedag. Szemle 1886. 197. l. fénynyom. arczk.
Hitter Ferencz, Halász Ferencz kir. tanfelügyelő. Beregszász, 1889.
Századunk Névváltoztatásai. Bpest, 1895. 94. l.