földbirtokos, szül. 1859. febr. 19. Jernyén Sárosmegyében, földbirtokos szülőktől; középiskoláit a premontreiek kassai főgymnasiumában végezte; 1877-től 1881-ig a budapesti egyetemen aesthetikát és bölcseletet hallgatott; Gyulai Pál, Greguss Ágost, Heinrich Gusztáv és Beőthy Zsolt voltak a tanárai. 1884-től Szabolcsmegyében, jelenleg pedig Zalamegyében Alsó-Lendván mezőgazdasággal foglalkozik. Hamburg családi nevét 1882-ben Hajósra változtatta.
A Pesti Hirlapnak alapításától (1879) két évig belső munkatársa volt, művészeti s irodalmi czikkeket írt «s. r.» jegy alatt; költeményeket is írt Szana Koszorújába, a Havi Szemlébe, a Fővárosi Lapokba, az Ellenőrbe, a Magyarország és a Nagyvilágba, az Ország-Világba, a Hétbe s vidéki lapokba, így a Nyiregyházi Hirlapba (1892. Két halhatatlan halott, Tennyson és Renan. 1893. 15., 16. sz. Gróf Széchenyi István és a nők).
Sajtó alá rendezi költeményeit és báró Kemény Zsigmondról írt tanulmányát.
Századunk Névváltoztatásai 93. l. és önéletrajzi adatok.