kegyes tanítórendi áldozópap és tanár, szül. 1724. máj. 1. Jászberényben (Pestm.); 1743. okt. 21. Nagy-Károlyban lépett a rendbe s 1753. máj 3. miséspappá szenteltetett föl; tanított Nyitrán (1745-47), Váczott (1748-49); bölcselethallgató volt 1750-51-ben Kecskeméten és Nagy-Károlyban; 1752-53. theologus Debreczenben; gymnasiumi tanár volt Tokajban (1754-56), Debreczenben (1757), Szegeden (1758), ugyanott a plébánia vicariusa (1759) és tanár (1760-61), Nagy-Károlyban (1762-63), Kecskeméten (1764-65), Tokajban (1766-67), Nagy-Károlyban (1768), Szegeden (1769), Kecskeméten tanár és vice rector (1770-84.). Meghalt 1785. szept. 24. Szegeden.
Kézirati munkája: Speculum linguae Scythico-Hungarico-Magyarico-Székhelico-Hungaricae.
Horányi, Scriptores Scholarum Piarum. Budae, 1809. II. 70. l.
Csaplár Benedek, Révai Miklós élete I. 26., 34., 64-67., 92-95., 121., 166., 172. II. 39., 89., 390. IV. 30., 32., 283. l. és Csaplár Benedek szives közlése a rend jegyzőkönyvéből.