Hajnóczi (Zák) Rajmond József,
bölcseleti doktor, m. kir. tanfelügyelő, szül. 1854. febr. 15. Derecskén Biharmegyében; középiskoláit Nagyváradon, Derecskén, Debreczenben és Kézsmárkon végezte. 1875. szeptembertől 1878. júniusig a budapesti egyetemen a történelmi, földrajzi, neveléstani s bölcseleti előadásokat hallgatta. 1878. máj. 18. középiskolákra képesítő tornatanítói oklevelet szerzett. Az 1878-79. iskolai évben a fővárosi VIII. ker. községi főreáliskolában tornatanító s a nemzeti tornaegyesületben (1883-ig) előtornázó volt. 1879-80-ban vizsgálataira készült. 1880. jún. 12. az egyetemes földrajzból, a magyar történelemből és oklevéltanból bölcselet-doktori oklevelet, 1881. máj. 3. a történelemből és a földrajzból tanári oklevelet nyert; 1880 okt. 15-től 1888 tavaszáig a fővárosi kir. tanfelügyelőség tollnoka volt; a mellett az 1882-83. iskolai évtől kezdve az izraelita országos tanítóképző intézetben tornatanítással és 1887-88-ban az orsz. Frőbel-nőegyesület gyermekkertésznőképző intézetében a történelem és földrajz tanításával is foglalkozott. 1888. ápr. 9. óta Szepes vármegye kir. tanfelügyelője. Zák családi nevét 1884-ben Hajnóczira változtatta.
Az irodalomban eddig túlnyomóan a neveléstan, történelem, földrajz és testgyakorlat terén működött; ifjabb korában humorisztikus elbeszéléseket is írt; első czikke a Biharban (1873. máj.) jelent meg; nevezetesebbek: a Debreczeni Ellenőrben (1876. 101. sz. A magyar philologiai társulat gyűlése), a Délibábban (1879. Aphorizmák egy vén diák naplójából, Naprendszerünknek helyesen irányított térképéről), a Budapestben (1879. 314. sz. A bor), a Polg. Iskolában (1880. A földrajz oktatásáról), a Honban (1880. 149. sz. Az új-tátrafüredi fürdő), a P. Naplóban (1880. 208. sz. Egy irodalmi botrány, 221. sz. Hazánk hegy- és vízrajzának két térképe, 1882. 229. sz. Három földrajzi atlasz), a Polgári Iskolában (1882. Két polgári iskolai földrajz), a Népnevelők Lapjában (1882. A földrajz az elemi népiskola IV. osztályában, 1884. A legnehezebb föladat), a Váczi Közlönyben (1882. A pénz), a Néptanítók Lapjában (1883 A «tan» és összetételei, Az elemi népiskolai tanítás középpontja, 1892-93. A tanítóképző-intézeti tűzoltó csapatok szervezése, fölszerelése és begyakorlása, A magyar népiskola jövője), a Sportban (1883. A tornászat sportja), a Nemzeti Nőnevelésben (1883. Az éjszaki fény), a Földrajzi Közlem.-ben (1883. Az első délkör, 1895. A lőcsei kalendáriom), a Herkulesben (1884. Magyar torna, A testgyakorlás és a nők), a Tornaügyben (1884-85. Elemi iskola tanítóképzői tornarend, Szemelvények a tornaszerek irodalmából, A tornahelyek földje, Az előtornázók képzése), a M. Földben (1885. 156. sz. A gazdasági népoktatás), a Nemzetben (1887. 117. sz. Magyarország két földképe, 1890. 297. sz. Ingyenes népoktatás), a M. Paedagogiában (1893. A magyar állam költségvetései és a népoktatás), a Szepesi Lapokban (1893. A lőcsei kalendáriom); írt még a M. Bazárba (1879), az Ország-Világba (1880), Borsszem Jankóba, Szepesi Lapokba, a Karpathen-Postba (1894.) sat.
Munkái:
1. Egy adat Derecske történetéhez. Bpest, 1879.
2. A térképrajzolás elemei. Bpest, 1880.
3. Földrajz a fővárosi elemi népiskolák III. osztálya számára. Bpest, 1881.
4. Földrajz az elemi népiskolák IV. osztálya számára. Bpest, 1881., 8. k. Bpest, 1888.)
5. Földrajz az elemi népiskolák számára. Bpest, 1883. (2. k. Bpest, 1888.)
6. Alkotmánytan az elemi és ismétlő népiskolák számára. Bpest, 1884.
7. A Hauke-Környei-féle Egyetemes Földirati tankönyv II. részének 10. kiadása. Bpest. 1884.
8. A Betűs Szabó Gábor segítsége. Bpest, (1885. Névtelenül. Nóták-Históriák 8.)
9. A mi jó, meg a mi nem jó. Bpest, (1886. Névtelenűl. Nóták-Históriák 11.)
10. Kerekes Borcsa sorsa. Bpest, (1886. Névt. Nóták-Históriák 23.)
11. Puskás uram megtérése. Bpest, (1886. Névt. Nóták-Históriák 30.)
12. A vármegyék iskolai kézi földképei. Bpest, 1887-90.
13. A tornázás szabad gyakorlatai elemi és ismétlő népiskolák számára. Bpest, 1888.
14. Alkotmánytan az elemi és ismétlő népiskolák számára. Bpest, 1888. (2. kiadás. Bpest, 1892.)
15. A Hauke-Környei-féle Egyetemes földirati tankönyv I. részének 11. kiadása. Bpest, 1888.
16. Földrajz az elemi népiskolák IV., V. és VI. osztályai számára. Pozsony, 1891-983. Három rész.
17. A kéve kötve jó. Bpest, (1891. Névtelenűl. Nóták-Históriák 115.)
18. Váltó és adóslevél. Bpest, (1893. Névt. Nóták-Históriák 141.)
19. Hajnóczy József élete 1750-1795. Győr, 1794.
Álneve s jegyei: Báró Manemett, Dr. Z., Dr. H., -k-f., -i., Nro 13., -á-ó-, i-d-f. (az Üstökös, Pesti Napló, Hon, Bihar, Néptanítók Lapja, Egyetértés, Polgári Iskola, Tornaügy sat. lapokban és folyóiratokban 1885-ig.)
Néptanítók Lapja 1880. 554., 1883. 285., 1888. 245., 1891. 377. l.
M. Könyvészet 1880-81., 1883., 1887-88., 1891-93.
Corvina 1894. 36. sz.
Századunk névváltoztatásai. Bpest, 1895. 93. l. és önéletrajzi adatok.