orvosdoktor, megyei tiszti orvos, szül. 1761-ben Csepregen Sopronmegyében; alsó iskoláit Sopronban végezte, a bölcseletet Győrött, hol az egyházi rendbe fölvétetvén, egészen bevégezte a theológiát; ekkor azonban szándékát megváltoztatta s Bécsbe ment, hol az orvosi tudományokat bevégezte, mire Sopronmegye orvosának neveztetett ki; később Szily János püspök udvari orvosa volt 1800-ig, mikor Szombathelyről Veszprémbe költözött. Kiss Jánossal a későbbi superintendenssel, mikor ez a század elején Kővágó-Örsön lakott, összeköttetésben állott. Meghalt 1841-ben.
Munkái:
1. Rövid vetélkedés. Mi jobb a természetes-e vagy a mesterséges himlőzés? Melyet a mesterséges himlő-oltásnak legkönnyebb s legegyügyűbb módjával együtt kiadott. Pozsony. 1791.
2. Haiszler György orvosi munkája. I. darab. A főbb hideglelésekről, a pestisről és a hideglelős kiütésekről. Veszprém, 1801. (Ism. M. Hirmondó II. 649. l.) II. darab. A hosszas nyavalyákról. Veszprém, 1802. III. darab. A gyermekkor és nőnem nyavalyáiról. Veszprém, 1837.
3. Rövid oktatás a choleráról. Veszprém, 1831. (Németűl. Veszprém, 1831. )
Katona, Historia Critica XLI. 587.
Kis János Emlékezései II. 105.
Danielik József, M. Irók II. 100. l.
Szinnyei Könyvészete.