főgymnasiumi tanár, szül. 1852. febr. 5. Marosvásárhelyt, Maros-Tordamegyében; atyját H. Ferenczet (ki 1866 elején meghalt) a balsors vetette Erdélybe. H. R. középiskoláit a marosvásárhelyi kath. gymnasiumban 1867-ben és a kolozsvári kath. főgymnasiumban végezte. 1871-ben belépett a minorita rendbe, melynek főnöke azonnal tanárnak alkalmazta, mire ő két évig a kézdivásárhelyi-kantai algymnasiumban és egy évig (1873-74) a miskolczi kath. gymnasiumban tanította a latin nyelvet, számtant és physikát. 1872-ben tanári vizsgát tett a Gabelsberg-Markovits-féle magyar gyorsírásból. 1873-ban saját költségén részt vett a tornatanítók számára Budapesten tartott tanfolyamban és aug. tanképesítést nyert a tornázás tanítására. 1874-ben vizsgálatot tett Egerben a theol. dogmatikából és theol. pastoralisból. Állandóan tartó mellbetegsége miatt 1874-ben önkényt kilépett a rendből, mire az erdélyi kath. státus öt mint világi tanárt a piaristák kolozsvári főgymnasiumához helyettes tanárnak nevezte ki, hol három évig a latin s görög nyelvet tanította s egyúttal az egyetemen a mathematikai s physikai tantárgyakat hallgatta, melyekből tanári szakvizsgálatot tett, mire a vallás- és közoktatási miniszterium őt 1877. aug. a lőcsei kir. kath. főgymnasiumhoz rendes tanárnak kinevezte, hol szaktárgyain kívül a gyorsírást és 1881 óta a tornázást is tanítja. A népfelkelői tiszti tanfolyamot hallgatta és 1887-ben csapattiszti vizsgát tett.
Írt prózát és verset a kolozsvári kath. főgymnasium önképzőköre által 1871-ben kiadott Hajnalba és 1888. megjelent Emlékkönyvbe; tanügyi czikkeket közölt tőle a brassói Nemere (1872-73.)
Czikkei a Gyakorló Gyorsíróban (1874. A gyorsírás tanításának módszere), a Gyorsírászati Lapokban (1877-79. A gyorsírás az iskolai értesítőkben, A magyar gyorsírás Erdélyben), az Orsz. Középtanodai Tanáregylet Közlönyében (1877-80. Ujból a gyorsírás tanítási módjáról, Nehány szó a tornatanításról), a Középiskolai Szemlében (A tanári fizetésekről); prorammértekezései a lőcsei kath. főgymnasium Értesítőjében (1879-94. A koordináták átváltoztatása s ebből a gömbháromszögtan alapképletei, A tornatanítás módszere, A hajcsövesség elmélete, A labdajáték, Erő- és ügyességmérés); írt még a Tornaügybe (1885-94. A tornatanítás a reáliskolákban, A tornatanításra vonatkozó utasítások, A fegyelem a tornaórákban, Középiskolai tornatanításunk, Uj tornacsarnokok, Utóhangok az I. országos tornaversenyről, A középiskolai tanulók testi nevelés,. Az első játéktanfolyam elméleti előadásai, A játszóhely, Játékeszközök és könyvismertetések).
Munkája: A Gyorsírás tanításának módja. Győr, 1875.
Kopczy, A gyorsírás irodalma. Györ, 1875.
A lőcsei kir. kath. főgymnasium Értesítője 1877-94. és önéletrajzi adatok.