gazdasági intézeti tanár, szül. 1826. febr. 21. Pozsonyban, hol 1845-46-ban a jogakadémián tanult; 1847-48-ban a magyar-óvári, akkoriban főherczegi gazdasági intézetnek volt tanítványa; 1851. okt. 1-től ugyanezen tanintézetnek, mely 1850-ben cs. kir. felsőbb gazdasági tanintézet elnevezéssel államivá lett, tanársegédje, 1851-ban rendes tanára. A magyar-óvári intézet 1869-ben az alkotmányos magyar miniszterium alá jutván, H. az akkori tanárok legnagyobb részének példáját követve Ausztriába helyeztette át magát és Görzben az ő javaslatára 1869-ben alapított cs. kir. selyemhernyó-tenyésztési kisérleti állomás vezetője lett, honnét a bécsi cs. kir. gazdasági főiskola (Hochschule für Bodencultur) rendes tanárának hivatott meg. Meghalt 1878. máj. 1. egy súlyos operatió következtében Bécsben.
Cikkei a Verhandlungen des Vereins für Naturkunde zu Pressburg cz. (III. 1858. Die Wanderheuschrecken im Hanság), a Kerti Gazdaságban (1863. A selymérek foltbetegsége), a Gazdasági Lapokban (1865. A gubacslégy), az Oesterr. Botan. Zeitschriftben (XI. Von Keszthely nach Tihany) sat.
Munkái:
1. Compendium für den arithmetischen Unterricht. Mit besonderer Anwendung auf die Verhältnisse der Land- und Forstwirthschaft. Zum Gebrauche für Lehranstalten und zum Selbstunterrichte. Wien, 1858.
2. Die wichtigsten Kulturpflanzen u. Unkräuter nach ihren Standorten zusammengestellt; mit einem Anhange, der die gemeinsten Hain-, Sumpf, Schutt- und Wegpflanzen enthält, mit vorzüglicher Berücksichtigung der Ung. Altenburger Phanerogamenflora und der Pflanzen des botan. Gartens der Anstalt Ung. Altenburg, nach den Standorten geordnet. Ung.-Altenburg, 1860. (Névtelenül.)
3. Beiträge zur Frage über die Acclimalisation der Pflanzen und den Samenwechsel. Wien, 1864.
4. Die seuchenartige Krankheit der Seidenraupen. Eine Studie, gestützt auf mikroskopische Untersuchungen der gesunden and kranken Insecten...Wien. 1866.
5. Neue Beiträge zur Frage über die seuchenartige Krankheit der Seidenraupen, abgeleitet aus den Ergebnissen der vergleich. Seidenraupen-Zuchten an der k. k. höheren landwirthschaftlichen Lehranstalt Ungarisch-Altenburg im 1867. Wien, 1869.
Még több munkája van, melyek azonban már külföldön irattak és ott is jelentek meg.
Kanitz, August, Versuch einer Geschichte der ungarischen Botanik. Halle, 1865. 248. l.
Szinnyei Könyvészete.
Természettudományi Közlöny 1879. 479. l.
Petrik Bibliogr.
Pallas Nagy Lexikona VIII. 484. l. (Balás Árpád).