egyetemi magántanár, H. Pál takácsmester és Seltenreich Zsuzsánna fia, szül. 1818. jan. 17. Felkán Szepesmegyében; a középiskolát 1829. szept.-től Kézsmárkon és 1832-33-ban Miskolczon, 1833-38-ig ismét Kézsmárkon végezte; az utolsó években a Darvas fiúknak magánnevelője s tanítója volt. 1838-ban Tiszolczon letette a tanári vizsgát; 1839-ben a jenai egyetemet látogatta, 1840. a tübingai, 1841. a berlini egyetem hallgatója volt és 1842-ben tanulmányainak bevégeztével visszatért hazájába. Ezen év őszén nevelői állást foglalt el a gróf Mikes családnál Erdélyben. 1845 őszén Szirmay Ádám szeptemvir István fiának nevelését vette át, kit 1849 őszén Berlinbe, azután Bonnba az egyetemre kísért és kivel 1851-ben Franczia- és Angolországban tanulmányi utat tett. Berlinben a Berlinische Gesellschaft für deutsche Sprache társulatban felolvasást tartott a szepességi idiotismusokról, minek következtében 1851. febr. 20. a társulat megválasztotta rendes tagjává. Ezt az évet Franczia-, Angol- és Skótországban töltötte s 1851 őszén Svájczon keresztül hazájába visszatért. 1852 őszén a szarvasi ág. ev. főgymnasiumhoz mint a bölcseletnek, a görög és német nyelvnek rendes tanára hivatott meg, s 1854-ben ezen főgymnasium igazgató tanárának választatván, ez állásában az 1858. tanév végeig működött, 1858 őszén Budapestre az egyesült prof. theolog. tanintézethez mint a bölcseletnek és a görög nyelvnek rendes tanára hivatott meg. 1866-ban ezen állásáról önként lemondott. 1867. jan. 30. a m. tudom. akadémia levelező tagja lett. 1871-ben a pesti egyetemen a görög bölcselet történetéből magántanárrá képesíttetett, a hol előadásait csak néhány héttel 1880. ápr. 8. Budapesten történt halála előtt szüntette meg. A m. tudom. akadémiában 1881. márcz. 28. Hunfalvy Pál tartott fölötte emlékbeszédet.
Programmértekezései a szarvasi főgymnasium Értesítőjében (1854. Adatok a szarvasi gymnasium történetéhez, 1855. Az iskola ujabb szervezése körüli mozgalomról és czélról, 1856. Mik a jó tanítás kellékei?); czikkei a Zipser Anzeigerben (1866, 51., 52. sz. 1867. jan.), M. tud. akadémia Értesítőjében (1874. bírálat), a Tanáregylet Közlönyében (XIII. 1879-80.)
Munkái:
1. Emlékbeszéd Molitorisz Adolf tanár felett. Szarvas, 1856. (Emlékszózatok elmondva a szarvasi ev. templomban, jan. 15. 1856. cz. többek beszédeivel együtt).
2. Melanchton Fülöp. Élet- és korrajz. Pest, 1860.
3. Az erkölcsbölcsészet alapvonalai. Akadémiai használatúl írva, ford. Martensen után. Pest, 1864. (Molnár Aladárral).
4. Aristoteles 3 könyve a lélekről. Pest. 1865.
5. Bibliai kézikönyv, kalauzúl a szent írás tanulmányozásához. Angus György után angolból ford. Pest, 1866.
6. Aristoteles és befolyása az új bölcsészetre és az életre Pest, 1867. (Székfoglaló. Értekezések a bölcsészeti tudományok köréből I. 3.)
7. Aristoteles politikája. Ford. és jegyzetekkel ellátva. Pest, 1869.
8. Görög nyelvtan tanodai használatra. Az összehasonlító rendszer eredményeinek alapján Koch Ernő után kidolgozva magyarította. Pest, 1870.
9. Curtius Görög Nyelvtana. II. rész. Mondattan, ford. Kiss Lajos. Második kiadás a fordító halála után végig dolgozta s a 8. eredeti kiadás bővítéseivel kiegészítette. Pest, 1870. (2. átdolgozás. Bpest, 1874.)
10. Curtius Görög Nyelvtana. I. rész. Alaktan. Ford. Kiss Lajos. Negyedik kiadás, a 9. eredeti kiadás javításaival, bővítéseivel és ige-jegyzékével kiegészítette. Pest, 1871. (5. kiadás. 1873. 6. jav. kiadás. Pest, 1878.)
11. Edvi Illés Pál emléke. Pest, 1872. (Értekezések a bölcs. kör. II. 3.)
12. Aristoteles Nichomachoshoz czimzett Ethikája. Ford. Pest, 1873.
Báró Prónay Gábor emléke. Pest, 1876. (Értekezések a term. tudom. köréből. VII. 2.)
Akadémiai Értesítő 1871. 154., 1872. 146., 1873. 115. l.
Prot. Egyh. és Isk. Lap 1880. 15. sz.
M. Akadémia Almanachja 1868. 225., 1869. 219., 1872. 273., 1873. 361., 1881. 292. l.
Hunfalvy Pál, Emlékbeszéd Haberern Jonathán fölött. Bpest, 1881. (Értekezések a bölcs. tudom. köréből II. 6.)
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Kiszlingstein Könyvészete és gyászjelentés.