bölcseleti doktor, szatmári püspök, val. belső titkos tanácsos, szül. 1810. ápr. 8. Pinkafőn Vasmegyében, hol nagyatyja jegyző, atyja. pedig posztónyíró volt; iskoláit Weinhofer József plébános vezetése mellett szülőhelyén, Szombathelyen, Pécsett és Bécsben végezte, mire Pesten 1830. aug. 26. bölcselet-doktori oklevelet nyert. 1834. aug. 6. misés pappá szenteltetvén, káplánkodott Ozorán, Pinczehelyen, Dunaföldvárott és Pécsett, hol 1837-ben Szepessy Ignácz püspök őt a lyceumban történettanárrá, 1843-ban a dogmatica tanárává nevezte ki. 1846. ápr. 27. Pécs városa megválasztotta plébánosává, hol 1853-ig működött; ekkor pestkerületi iskolatanácsossá neveztetett ki. Magyar volt, de a német cultura híve. E miatt később (1858), mikor szatmári püspökké lett, neve népszerűtlen lett. Ő maga járt az iskolákba tanítani, hogy a tanító tanuljon. Meghalt 1866. márcz. 27. Pesten. A Ferencz Józsefrend lovagja s IX. Pius pápa titkos kamarása volt.
Már növendékpap korában dolgozott a lapokba. A papnevelő intézetében levő irodalmi kört ő maga vezette. Egyházi beszéde a Pécsi egyházi Töredékekben (1846. Predigt am Feste des heil. Königs Stephanus); czikkei a M. orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban (1846. Baranyának római, magyar és török régiségeiről), Danielik János Emlékkönyvében (1852. I. Klimó György pécsi püspök, Koller József pécsi kanonok, Szalágyi pécsi kanonok, A római katakombák és a Pécsett még fön levő földalatti római keresztény kápolna, Pécsi főiskola 1367-ben, Nehány szó a magyarországi egyházi zenéről, Irodalmi forgácsok, A sinai hegyi feliratok, Az assyriai királyok levéltára, Zsidó kéziratok Chinában, A laterani palota keresztény museuma, Origines egy művének felfedezése, II. Weinhofer József pinkafői plébános, Wimmer Ágoston ágost. vall. lelkész, Werner Zachariás, Kassay Jószef magyar nyelvészeti író, Báta Tolnamegyében, Bátaszék, Fadd, Duna-Földvár, Madocsa, Mohács, Paks, Pinkafő, Duna-Szekcső, Szekszárd, Tolna, Gróf Batthyány Miklós özvegye, Vukovár, Régi és ujabb műemlékeink), a Budapesti Hirlapban (1855. 625. sz. Beszéde a pestvárosi főreáliskola ünnepélyes megnyitásakor), a Religioban (1853. I. Vasmegyei kolostorok), a budai elemi főiskolák Jahresberichtjében (1856. Anrede des k. k. Schulrathes Mich. Haas an die Schüler der Normal-Haupt-Schule in Ofen und deren Aeltern, bei Gelegenheit der Fahnenweihe am 19. Mai 1856.); munkatársa volt a Lonkay által szerkesztett Tanügyi Lapoknak.
Munkái:
1. Assertiones ex universa philosophia e praelectionibus Josephi Jonas philos. professoris die 26. Aug. 1830. publice propugnandas suscepit. Pestini.
2. Fels. első Ferencz austriai császár s magyarországi apostoli király... 40 évi uralkodásának fényes ünnepére. Bécs, 1832. (Költemény).
3. Baranya. Emlékirat, mellyel a Pécsett 1845. aug. elején összegyűlt magyar orvosok és természetvizsgálóknak kedveskedik nagykéri Scitovszky János pécsi püspök. Pécs, 1845. (Ism. Egyh. Lit. Lap II. Társalkodó 1846. 58-60. sz.)
4. Beköszöntő beszéd és Antritts Predigt. Pécs, 1846. (Egyházi ünnepély Haas M... Pécsett, 1846. máj. 21. belvárosi plébánossá történt beiktatásakor).
5. Gedenkbuch der k. freien Stadt Fünfkirchen. Zur Erinnerung an die feierliche Einführung der Kanonissinen von U. L. Frau in das zu Fünfkirchen errichtete Kloster. Pécs, 1852. (Ism. Emlékkönyv. Pest, 1852. II.)
6. Gabe der Liebe, für Freunde und Mitglieder kathol. Gesellenvereine. Pécs, 1857. (Ennek 2. kisebb füzete: Szeretet adománya. A kath. legényegylet tagjainak olvasmányúl. Pécs, 1857.)
7. Hirtenbrief. Buda, 1859. (Püspöki körlevele).
8. Pauli szent Vincze leányai meghonosítva Esztergomban. Esztergom, 1865. (Knauz Nándornak Az esztergomi szerzetesek története cz. munkával együtt névtelenül. Ism. M. Sion).
Egy történeti fontosságú latin névtárt adott ki 1864-ben és püspöki körlevelet intézett híveihez, mely Budán 1866-ban jelent meg, azonban ezen két utóbbi munkájának könyvészeti leírását nem adhatom. Előszót írt Kempelen Győző Magyar helyesírásához. (Pest, 1859.)
Levele Erdélyi Jánoshoz, Pécs, 1844. ápr. 8. az Erdélyi Tárban, Erdélyi Pál birtokában.
Ferenczy és Danielik, M. Irók I. 178. l.
Jahresbericht der Ober-Realschule in Ofen 1859. (Rotter Richard, M. Haas, Biographischer Beitrag zu einer künftigen Geschichte des ungarischen Schulwesens.)
M. Sion 1866. 240. l. (Nekr.)
Brüsztle, Recensio I. 154.
Verédy, Paedagogiai Encyclopaedia 319. l.
Petrik Bibliogr. és gyászjelentés.