ügyvéd, régi nemes honti család ivadéka, H. Károly megyei táblabiró fia, szül. 1838. febr. 28. Kis-Thuron Hontmegyében; gymnasiurni tanulmányait Esztergomban és Selmeczen végezte s a jogot a pesti egyetemen hallgatta; azután ügyvédi gyakorlatra Balassa-Gyarmatra ment, hol az irodalommal kezdett foglalkozni. 1861-ben Hontvármegye másod-, majd két hónap mulva első aljegyzője lett. Az alkotmányos élet megszüntével hivataláról leköszönt és Esztergomba ment, hogy egészen az irodalomnak éljen; az Esztergomi Ujságnak főmunkatársa lett és 1864-ben a lap szerkesztését is átvette; ez évben nőül vette Andrássy Mihálynak, Esztergommegye egykori alispánjának leányát, Szidoniát. Esztergommegye tiszt. főjegyzője, a központi választmány tagja s jegyzője volt. Miután birtokának kezelése minden idejét igénybe vette, a lap szerkesztésével felhagyott, de irodalmi tevékenységét tovább is folytatta. Jelenleg a gazdák és iparosok hitelszövetkezete esztergomi fiókjának elnöke; legújabban m. kir. selyemtenyésztési felügyelőnek neveztetett ki.
Kiváló szorgalommal tanulmányozta a classicusokat és legtöbb hajlammal bírt a költészethez; első munkája a Szépirodalmi Közlönyben (1858) jelent meg; írt még a Divatcsarnokba (1855. Dévény vára, 1860. Gács vára és beszély, 1861. Szoliman Kőszeg alatt és beszély, 1862. Buják vára), a Képes Családi Lapokba (1860. Nógrád vára, Fülek vára), a Napkeletbe (1860. A rómaiak mint halászok, 1862. Apaffy Mihály, Biró Julcsa és Gritti Lajos cz. beszélyek), a Győri Közlönybe (1863. Nógrád vára), az Ország Tükrébe (1885. Losonczy hős halála), Pesti Hölgydivatl., Nefelejtsbe, Hölgyfutárba (1861. Petőfi mint vőfély, 1862. Signora Schelling, Szilágyi Mihály), Vasárnapi Ujságba s a Fővárosi Lapokba, melynek állandó munkatársa lett; a 70-es években saját lapján kívül dolgozott a Független Hirlapba (ebben jelent meg egyik legnagyobb dolgozata Árva Jutka cz.)
Munkája: A szebb idők emléke. Esztergom. 1863.
Szerkesztette az Esztergomi Ujságot 1863. okt. 1-től 1865 végeig; alapította és szerk. az Esztergomi Közlönyt 1867. jan. 1-től 1868 végeig, mikor a lap megszűnt; 1879. decz. 11. újra megindította s mai napig szerkeszti; ezeken kívül Ipolyságon alapította és szerkesztette a Hontmegyei Hirlapot 1882. okt. 1., mely azonban 1884 elején megszűnt.
Álnevei: Álmai Rezső és Siófoki.
Zelliger Alajos, Esztergomvármegyei Irók Bpest, 1888. 61. l. (Születési éve hibásan van 1839-re téve).
Esztergom és Vidéke 1893. 79. sz. (Sennovitz Adolf) és önéletrajzi adatok.