főgymnasiumi tanár, szül. 1828. nov. 28. Podolinban (Szepesm.) A gyorsirássa11847-ben kezdett foglalkozni s legelőbb a Taylor-, majd a Gabelsberger-Markovits- és Stolze-Fenyvessy-féle gyorsirási rendszereket tanulta meg. A bölcseleti osztályt elvégezvén, 1847-52-ig a Zlinszky családnál nevelő volt; 1852-55-ig magánintézet-tulajdonos; 1854. nov.-1858. márcz. pestmegyei számtiszt; azután községi jegyző Bogyiszlón és Szent-Istvánon. 1864. febr. 29. tanári vizsgálatot tett a classica philologiából. 1861 óta tanár a budapesti II. kerületi katholikus főgymnasiumban, hol a gyorsirást is tanította. 1893. október óta idegbetegségben szenved. Az 1886. országos kiállításon gyorsirási tanításának gyakorlati irányáért nagy érmet kapott.
Czikkei az Országos Tanáregylet Közlönyében vannak; írt a napi lapokba is politikai s nemzetgazdászati czikkeket neve és Podolini Gy. Andor névvel.
Munkái:
1. Magyar Gyorsíró. Szaklap Bpest, 1883-1890.
2. A magyar gyorsírás kimerítő tankönyve Stolze-Fenyvessy alapon középiskolák és a műveltebb körök magánhasználatára. Bpest, 1887. (Ehhez: Kulcs...Bpest, 1887.)
Petrik Könyvészete.
Gopcsa László, A Magyar Gyorsírás Története. Bpest, 1893. 86. l. és önéletrajzi adatok.