jogi doktor és tanár 1772-től s 1783-ban rector volt; a nagyszombati, később Budára, végre Pestre áthelyezett egyetemen a politikai tudományokat adta elő; fejérmegyei nemes családból származott; baráti viszonyban állott Martinovicscsal; teljesen az elmélet embere s eszménye az volt, hogy a felségi jogokat országgyűlés gyakorolja, de ez két kamarából álljon, egyik a nemesség, másik a nem-nemes osztályok képviselőit foglalja magában. Martinovics vallomása szerint, ha ő előbb halna meg, Gy. átveszi az általa megalakítandó szövetségnek. a «reformátorok társaságá»-nak, vezetését. Laczkovicsot egészen megnyerte s ez 1793 nyarán G. programmja szerint működött. Gy. kidolgozta kátéját és a nyári szünnapok alatt vidékre ment, hogv a titkos társulatnak tagokat toborozzon. De decz. 9. történt halála (még délután előadását megtartotta s estve rögtön meghalt) megakasztotta működésében és megmentette a szomorú sorstól, mely barátaira várakozott.
Munkái:
1. Panegyricus divo Francisco Xaverio dictus dum inclyta facultas philosophia in universitate Tyrnaviensi annuum eidem tutelari suo honorem persolveret. Tyrnaviae, 1775.
2. Von den Verbrechen und Strafen... Unter dem Vorsitze Fr. Gyurkovics... in dem grossen akademischen Hörsaale... öffentlich vertheidigen wird Anton Edler von Koller. Tyrnaviae, 1776. (Beccaria olasz munkájának fordítása.)
Századok 1879. (Fraknói V.)
Pauler Tivadar, Budapesti Egyetem Története I.
Petrik Bibliogr.