fejedelmi titkár, utóbb tanácsos; Olaszországban Paduában (1571) és Bolognában végezte az egyetemet, pártfogója, Békés Gáspár, anyagi támogatásával; az orvosi tudományokból is nyert oklevelet, jóllehet az orvoslásban nem gyakorolta magát. Midőn Erdélybe visszatért, Békésnek pártjára állott és védte annak trónkövetelési igényeit. Így többek közt 1573-ban a Báthorytól ostromolt fogarasi vár védelménél is vitézkedett. Békés kiszökött a várból és kincseinek őrizetével Gy.-t bízta meg, ki a vár elfoglalása után, a nyert meghagyáshoz képest, a győztes Báthorynak adta azokat át: azonban hűtlen kezelés gyanúja miatt bebörtönözték. De Báthory értesülvén Gy. becsületességéről és tudományáról, szabadon bocsátotta, s mivel az eszes ifjút meg akarta nyerni: titkárává és tanácsosává tette. Midőn 1576. elnyerte a lengyel királyi koronát és Erdélyből Lengyelországba távozott, magával vitte Gy.-t is, ki ügyességével és ismereteivel nélkülözhetlenné tette magát a királyi udvarnál. Midőn Báthory István 1586-ban meghalt, Gy. visszatért Erdélybe s Abafájára költözött, hol főleg a tudományoknak szentelte idejét. 1591-ben résztvett a gyulafehérvári tanácskozásban, melyen a főurak elhatározták, hogy véget kell vetni a versengésnek és viszálykodásnak, mely Báthory Zsigmond fejedelem és unokatestvére Báthory Boldizsár között fenforog, ha máskép nem lehet, Báthory Boldizsárt ki kell űzni az országból vagy kivégeztetni. A gyűlésnek ezen titkos határozatáról Gálfi János és Gy. értesítették a fejedelmet, kinek gyóntatójától tudta meg azt Boldizsár is. A haragjától tartó urak mindent Gálfira és Gy.-ra hárítottak. Ennélfogva Báthory Boldizsár 1592-ben, a fejedelem hallgatag beleegyezésével, Gyulait Abafáján katonáival összekaszaboltatta. Tragikus életét Kemény Zsigmond báró dolgozta fel Gyulai Pál (Pest, 1847) cz. öt kötetes regényében.
Munkái:
1. Commentarius rerum, a Stephano Rege adversus magnum Moschorum Ducem gestarum, Anno 1580. Claudiopoli, 1581. (A szerző, Paulus Giulianus, a Kovacsóczi Farkas erdélyi cancellariushoz intézett ajánlás föliratában nevezi meg magát. Egyetlen ismert példánya a marosvásárhelyi Teleki-könyvtárban van, melyről fényképmásolatok vétettek és a nevezetesebb hazai könyvtáraknak és a krakkói Jagello-könyvtárnak ajándékoztatott egy-egy példány.)
2. Tanácsi Tükör, az az, N. Gyulai Palnak eszes, okos, tanacsos, Oktato Levele, Mellyet Ama nagy emlekezetű Meltoságos Erdélyi Fejedelem és Felséges Lengyel Király Bathori Istvánnak szeginy leginyből lött belső Tanács híve irt, Tanacsi Tükörűl, Sibrik Györgynek, Varadi Fő Kapitannak, Lengyelországi Nipoloinczről, tisztiben hiven és dicseretesen valo el-járására. An. 1585. die 29. Aug. Prov. 12. v. 15 Qui auscultat consilio, Sapiens est. Prov. 27. v. 9. Miképpen a kenet és jó illat meg vidamittya az elmét; ugy mindent az ő baráttyának édes Tanacsa inkáb meg-vidámit, hogy nem mint az ő tulajdon tanácsa. Szeben, 1663. (Gyulai Pálnak ezt az eredetileg latinul írt levelét, melyet oly nevezetesnek tartottak, hogy az erdélyi fejedelmek a váradi kapitányok előtt hivatalukba igtatásuk alkalmával egészen 1660-ig, Várad elestéig, föl szokták olvastatni, Csepregi Turkovics Mihály fordította magyarra, mint az előbeszédből kitetszik. Bethlen Farkas közli Consilii Speculum czímű tört. munkájában; XVIII. századbeli másolata megvan a m. múzeumi kézirattárban); az Erdélyi Múzeum (1815. II. 140.), a Felsőmagyarországi Minerva (1832. 442.) és a Honművész (1835. 90-93. sz.) is közölte.
Bod, M. Athenas 98.
Weszprémi, Succincta Medicorum Biogr. III. 144.
Horányi, Memoria II. 64.
Benkő, Transylvania II. 339.
Katona, Historia Critica XXVIII. 843.
Siebenb. Quartalschrift VII. 18. l.
Nagy Iván, Magyarország Családai IV. 481.
Budapesti Szemle 1858. III. 187.
Frankl, Hazai s Külföldi iskolázás 275., 388. l.
Századok 1877. 877.
Szabó Károly, Régi M. Könyvtár I. 419., II. 43. l.