mérnök és országos kir. építészeti igazgató, a m. tudom. akadémia rendes tagja, szül. 1795-ben Tarjányban (Komáromm.); tanult Pozsonyban, Nagy-Kőrősön és Debreczenben (1810); a mérnöki tudományokat a pesti egyetemen hallgatta s 1825-ben oklevelet nyert. 1832. márcz. 9. a m. tudom. akadémia mathematikai osztályába levelező és azon év szept. 1. rendes taggá választatott. Addig mint országos kir. építészeti igazgató működött; megválasztatása után azonban rendes fizetéssel és nyugdíjjal ellátott magasabb rangú hivataláról lemondott és egyéb jövedelmező mérnöki vállalatait is abba hagyta, hogy egészen a tudománynak élhessen. A mathematikai tudományoknak hazánkba átültetése s meghonosítása ügyében mint úttörő küzdött az elébe gördülő akadályokkal, melyek a nyelvre is vonatkoztak; magyar műnyelvet, műszavakat kellett teremtenie. A m. tudom. akadémiának mindvégig munkás tagja volt. Meghalt 1870. márcz. 9. Pesten.
Néhány költeményt írt a Szépliteraturai Ajándékba (1822). Czikkei a Tudom. Gyűjteményben (1822. IX. A tehetetlen gyökerekről, radices impossibiles, imaginariae), a M. tud. társ. Évkönyvében (II. 1832-34. A mathematikai tudományoknak az elme kifejtésére és köztársaságok virágoztatására befolyásáról, székfoglaló, A Duna regulázásáról, III. 1834-36. Báró Zach Ferencz, Végh István, Horváth József Elek, Humboldt Vilmos és Klaproth Gyuláról, V. 1838-40. A fel- és visszatorlásról, VI. 1840-42. A számbeli felsőbb egyenletek egyenes valós gyökerekben, VIII. 1845-47. Emlékbeszéd Vásárhelyi Pál felett), a Tudomány Tárban (1834. Az erőművek alkalmazásáról s munkatéleléről, Az architekturai szépségről, Észrevételek, Igaz-e azon panasz, hogy erőművek alkalmazása, és mind a száraz, mind a vizi közlekedés könnyebb helyre állítása által a dolgozó nép és kézi munkájok napi béréből élők, élelem s keresetmódjoktól megfosztatnak? Zamboni örökmozgója, Babbage számoló mozdonya, 1835. A közlekedés rendszeréről, 1842. Közgazdaság fogalma és elvei, 1843. Nemzetviszonyok: 1. Erő elemei, 2. Munkásság foganata, 3. Pénzviszonyok, 1844. Népnevelés, realismus és a tudományok befolyása, terjesztése és alkalmazása), az Ismertető az öszművészetben (1838. Duna-szabályozás és a budapesti lánczhid, A budapesti állóhid tárgyában. 1839. A viszszahatás theoriájának részletes vizsgálata), a Társalkodóban (1839. Urbéri szabályozásról, 1848. A gyökérhuzásokról), a Műiparban (1841. Térképek készítése), a Hetilapban (1845. A villámhárítókról sat.), a M. Académia Értesítőjében (1847. Az egyenletek alábbszállításáról, A felsőbb egyenletek megfejtéséről, 1848. A negyedik fokú egyenletek fölfejtéséről, 1850-51. A gyökérhúzások egy új módja. I852. A cubik gyökerekről, Emlékbeszéd Beszédes József felett, 1853. A hanglépték, öszhangzatok és mérséklet számviszonyairól, Az asztalmozgatás tüneményéről, 1854. A közelitő törekek közbeiktatásáról, A láncztörekekről, 1856. A bűvös négyszögekről, A hanglépték kiszámításáról, 1858. Egy nehéz feladat megoldásáról, 1859. Armellino hangolási módszeréről, 1860. Egy nehéz feladat megoldásáról, Némely kéteseknek vitatott mathematikai elvek igazolása, 1861. A háromszög határozatlan területéről, A külpontiszegletek középponti viteléről vagy középpontosításáról, Cardan szabályáról s az egyenletek általános feloldásáról, 1862-63. A műnyelvről és műszavak alkotásáról, Az egyenletek általános megoldásáról és határ-értékeiről, 1865. A régi római font súlymértékéről, 1867. Az egyenletek gyökereinek határairól, A felsőbb egyenletek gyökereiről mint első fokú szorzókról, 1868. Az egyenletek megoldásáról és szorzókra osztásáról, 1869. A mathematikai műszavakról és fogalmakról), az Irodalmi Őrben (1845. könyvismertetés), az Uj M. Muzeumban (1856. Az emberiség eszményi kifejlődése) és a M. Sajtóban (1857. 154. sz. Viszonzás Brassai urnak a hangmérséklet tárgyában).
Munkái:
1. A Buda és Pest közt építendő álló hidról. Pest. 1832.
2. A felsőbb analysis elemei. Buda, 1836-40. Két füzet. (500 példányban nyomatott és 1845-ben kiadatott szerzőjének a Marczibányi-féle nagyjutalom.)
3. Budapestnek árvíz ellen megóvásáról. Pest, 1845. (Gróf Andrássy Gyorgy jutalmaira érkezett pályairatok az azokra írt veleményekkel és Gáty István külön értekezésével együtt.)
4. A hangszer kiszámításáról és zongora hangolásáról mérséklet nélkül tiszta viszonyok szerint. Pest. 1858. (M. Akadémiai Évkönyv IX. 3.)
5. A hangrendszerről és zongorák hangolásáról mérséklés nélkül tiszta viszonyok szerint. Pest, 1864.
Szerkesztette a Magyar Akadémiai Értesítőt (A mathematikai és természettudományi osztályok közlönyét) 1860-65. hat kötetet.
Kézirata: Némelyek a tizes tört számokról (a m. n. múzeumi kézirattárban.)
Ferenczy és Danielik, M. Irók I. 174.
Ujabbkori Ismeretek Tára IV. 132.
M. Tudom. Akadem. Almanach 1861. 177., 178, 1863. 239, 1864. 243, 1865. 241, 1866. 218, 1867. 296, 1868. 235, 1869. 226. l.
Toldy M. Nemzeti Irodalom története.
Akadémiai Értesítő 1869. 133, 1870. 73, 1890. 73. l.
Szinnyei Könyvészete.
Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Munkálatai XIX.
Petrik Könyvészete és Bibliográphiája.
Irodalomtörténeti Közlemények 1890. 467. l. és gyászjelentés.