jogi doktor, ügyvéd és országgyűlési képviselő, szül. 1841. máj. 1. Győrött iparos szülőktől; szülővárosában végezte a gymnasiumot; 1859-ben a pesti egyetemre jött jogot tanulni; 1865-ben ügyvédi vizsgát tett és 1866-ban Pesten ügyvédi irodát nyitott. 1868ban választmányi tagja lett az ügyvédkörnek, 1870-ben a jogászgyűlésnek. 1873-ban az igazságügyminiszter a magánjogi törvénykönyv általános részének kidolgozásával bízta meg. Ez időtől kezdve több hasonló természetű megbizatásnak tett eleget. 1875-től 1890-ig az ügyvédi kamara ügyésze s 1893 óta elnöke. 1881-ben az orosházai kerület, 1884-ben a szoboszlói kerület választotta meg képviselőnek. 1887-ben itt és Komáromban nyert mandatumot és az utóbbit tartotta meg. A függetlenségi párt hive. A házban az igazságügyi és a IV. biráló bizottságba választatott be. Az 1892. képviselői választáskor Komáromban megbukott. 1889 óta a jogászgyűlés alelnökének, az állandó választmány pedig elnökének választotta. Tagja a fővárosi bizottságnak, egyetemes főjegyzője az ág. ev. egyház mindnégy kerületének és presbitere a budapesti ágost. evang. egyháznak. A pesti hazai első takarékpénztárnak 1892 óta egyik igazgatója. Húsz év óta dolgozik mint codificator, az utóbbi két évben a házasságjogról készített tervezetet. Részt vett a házassági jog tárgyában folyt értekezleteken is.
Elbeszéléseket és tárczákat írt a Hölgyfutárba (1860-62) és a Divatcsarnokba (1862-63); jogi czikkei a Jogtudományi Közlönyben (1885. A magyar jogászság és a főrendiház, 1886. A párbérügyről, A párbérvita fejlődése és a curiai döntvény.)
Munkái:
1. A jávai orvos. Regény, id. Dumas Sándor után ford. Pest, 1862. Három kötet. (Csávolszky Lajossal együtt; előbb a Hölgyfutárban jelent meg.)
2. Az általános magyar magánjogi törvénykönyv tervezete. Általános rész. A m. kir. igazságügyi miniszter megbizásából készítve. Bpest. 1880.
M. Könyvészet 1880.
Petrik Könyvészete.
Sturm Albert, Uj Országgyűlési Almanach 216. l.
Dunántúli Képes Naptár 1892. 10. l.
Vasárnapi Ujság 1893. 19. sz. arczk.