volt országgyűlési képviselő, a m. tudom. akadémia levelező tagja, Gy. Aladár testvér-öcscse, szül. 1848. márcz. 18. Huszton (Máramarosm.); középiskolai tanulmányait szülővárosában, azután a jogot Dehreczenben s a pesti egyetemen végezte, hol 1869-ben a statistikai tanfolyamot is hallgatta. Ez időben az országgyűlési ifjuságnak tagja volt. Az önkéntesi évét is ekkor töltötte ki 1870-ben a közmunka- s közlekedési miniszteriumba lépett, hol különösen a vasúti osztályban csakhamar tekintélyre vergődött; több izben küldetett ki tanulmányútra Európa különböző országaiba. Sok ideig ismételve tartózkodott Angolországban, Oroszországban, de a magas éjszakon és keleten is megfordúlt. 1878-ban sógora Szentpály Jenő visszaléptekor országgyűlési képviselőnek választatott a halmi (Ugocsam.) kerületben, s azután ismételve egy félév kivételével (midőn 1884-ben a később öngyilkossá lett Gyengő László választatott meg) e kerületet, 1887-90-ig pedig Beregmegye Munkácskerületét, képviselte. 1879. máj. 22. a m. tudom. akadémia levelező tagjává választatott. Mint vasúti szakember, különösen a vicinális vasutak létesítése körül (nagy-becskerek-nagy-kikindai, marosvásárhely-szászrégeni, debreczen-hajdúnánási, debreczen-nagylétai sat.) szerzett érdemeket; mint nemzetgazda a népbankok, szövetkezetek, különösen a pestmegyeiek ügyében fáradt sokat. Mint egyházi férfiú, a máramaros-ugocsamegyei ref. egyházmegye, a tiszántúli ref. egyházkerület s a konvent állandó tagja. Az akadémia nemzetgazdasági bizottságának több évig volt titkára. A Balkán félszigeten hatszor tartózkodott hosszabban és alaposan ismeri e tartományok viszonyait. Tagja a közlekedésügyi tanácsnak, a statisztikai tanácsnak, a tarifabizottságnak sat. Az országgyűlésen többször szólalt fel önállóan p. a pest-zimonyi vasút, az ipartörvény revesiója kérdésében. Jelenleg a szövetkezeti bank igazgatója, a debreczen-hajdunánási, marosvásárhely-szászrégeni s több vasút igazgató-tanácsosa, tagja a Nationál railway assotiationnak sat.
A debreczeni casino Kazinczy-pályadíjait 1869 és 1870-ben aesthetikai értekezésekkel (A tragicumról, A comicumról) és egy satirával, melyet a Kisfaludy-társaság is figyelemre méltónak talált (Az ifju költői nemzedékhez) nyerte meg. Czikkei a szövetkezetről, bankok, vasutak politikájáról sat. a Nemzeti Képes Ujságban (1863. Máramarosi útiképek), a Vasárnapi Ujságban (1871. A háború veszteségei, Lakáshiány és munkásházak, 1872. Fekete pontok, John Stuart Mill, Patterson Arthur, 1876. Montenegro, 1878. Az új angol miniszterek, Cairoli Benedek, 1879. Az új franczia miniszterek, Az új angol kormány), a Pesti Naplóban (1871. 215. sz. Tárcza Kopenhágából, 1872. 112., 114., 118. sz. John Stuart Mill irodalmi működése és hatása, 172. sz. A skót High Landból), a Fővárosi Lapokban (1871. Tárcza Herrnhutból, 1872. Tárcza Szász-Altenburgból, Richmondból, Brightonból, A Clyde mentén, Hampton-court, A skót Highland, Danczig, Hamburg, 1875. Collegno al Barracone, Tárcza Milanoból. 1876. Londoni tárcza, A lord-mayor, Edinburghi tárcza, 1877. Drill-Hall, Budapestről Edinburgig, Londonból haza, 1878. Velenczei tárcza. Ottobrates, 1879. A Drenta partján, A Lidoról, 1880. Olaszországból), a Figyelőben (1872. Az angol irodalom 1871-ben, Az angol lapirodalom), a Hazánk és a Külföldben (1872. A perui forradalom, John Bright), A Reformban (1872. 192. sz. A Middlesex, 329., 300. sz. John Bowring, 1874. 332., 341., 353. sz. Velenczei tárczák), a Budapesti Szemlében (II. 1873. Az angol tőrvények a szegényekről, IV. 1874. könyvism., VIII. 1875. Az új közgazdasági iskola Olaszországban és első congressusa Milanoban, IX. 1875. Egy olasz államférfi a magyar rablókról, XI. XII. 1876. A helyi közigazgatás Angol- és Francziaországban, XVII. 1878. könyvism., XIX. 1879. kőnyvism. LXXIV. 1893. Kötött forgalmú földbirtok és agrár-politikánk); az Igazságügyben (1874. II. Az angol codificatióról), a Nemzetgazdasági Szemlében (1874. A keleti vasúti csatlakozások nemzetgazdasági jelentősége), a Kelet Népében (1876. 10., 11. szám, Tudományos Irodalom, 175. sz. Remusat és Jules Simon az Académie Françaiseban, 1877. 109. szám Bagehot Walter életrajza); székfoglalója az Akadémiai Értesítőben (1880. A cash-rendszer a skót bankoknál) sat., írt még a V. Közlönybe, Athenaeumba s összeköttetésben volt a Railway, Times és Engeenering czímű szaklapokkal. A M. Hirlapnak keletkezése (1891) óta belmunkatársa.
Munkái:
1. György Endre jelentése az angol vasúti törvényhozás történetéről. Bpest. 1874. Három kötet.
2. Angol államférfiak és szónokok a jelenkorból, élet- és jellemrajzokban. Szónoklati mutatványokkal. Bpest. 1874. (John Bright, John Stuart Mill, William Edward Gladstone, Benjamin Disraeli, Henry Fawcett. Ism. Bud. Szemle V., Uj M. Sion 1878.)
3. György Endre... Jelentése az angol vasúti törvényhozás történetéről. Bpest, 1874. (A közmunka és közlekedési m. kir. miniszterium kiadmányai 1-6. füzet. Három rész. I. Az angol vasúti törvényhozás története 1865-ig, II. A királyi bizottság korszaka, III. A legutóbbi évek 1868-tól. Ism. Budapesti Szemle XVII.)
4. Rectori beköszöntő beszéd. Tartatott John Stuart Mill által a St.-Andrewsi egyetemhez 1867. febr. 1. Ford. és előszóval ellátta. Bpest, 1874.
5. Keletre magyar. Magyarország közgazdasági érdekei és teendői kelet felé. A nemzetgazdasági egylet által a Korizmics-Weisz-díjjal koszorúzott pályamű. Bpest, 1877. (Ism. Földrajzi Közlemények.)
6. A külömbözési árszabályok jogosultsága és hatása. A magyar tud. akadémia által a Dóra-jutalommal koszorúzott pályamű. Bpest, 1876.
7. Olaszország vizjogi törvényei. Claudio Calandra turini ügyvéd összeállítása után fordította és előszóval ellátta. Bpest, 1877. (A közmunka és közlekedési magyar kir. miniszterium kiadmányai 12. füzet.)
8. Jelentés az Edinburghban 1877-ik évi júl. 3-10. tartott egyetemes prezsbiteri nagy-gyűlésről. Debreczen, 1877. (Balogh Ferenczczel együtt; közölte az Egyházi és Iskolai Szemle is.)
9. Az országos magyar gazdasági egyesület által gazdasági bajaink kipuhatolása és orvoslása érdekében tartott enquete-tárgyalások. V. Közlekedés. Előadók: Gróf Dessewffy Aurél és György Endre. Debreczen, 1881.
10. Anglia művelődésének története. Buckle H. Tamás után ford. Debreczen, 1882. X. kötet. (Többekkel együtt.)
11. A dunagőzhajózási társaság és a magyar érdekek. Debreczen, 1883. (Különnyomat a Nemzetgazdasági Szemléből.)
12. A kisbirtoki hitelszervezet hiányai. Debreczen, 1885.
13. Die Mängel der Creditorganisation des Kleingrundbesitzes. Von... Referenten-Elaborat zu dem im Oct. 1885. in Bpest abzuhaltenden landwirthschaftlichen Congresse. Debreczen, 1886. (Ugyanez francziául. Debreczen, 1885 )
14. A helyzet és a Szapáry-kormány. Debreczen, 1891. (Spudaios álnévvel.)
15. Emlékbeszéd Gorove István felett. Debreczen, 1892. (Emlékbeszédek VII. 2.)
16. Emlékbeszéd Beőthy Leo felett. Debreczen, 1892. (Emlékbeszédek VII. 3.)
17. Emlékbeszéd báró Kemény Gábor felett. Debreczen, 1894. (Emlékbeszédek VIII. 4.). Kiadta Gorove István munkáit. (Budapest, 1882.)
Szerkesztette az Uj Nemzedék cz. országgyűlési ifjuság közlönyét 1870. júl., szept. és 1871. jan. füzetét; a Nemzetgazdasági Szemlét 1877-től 1886-ig; a Vasuti Közlekedési Közlönyt 1879. jan. 5-től 1886. decz. 31-ig, mely lapnak kiadója is volt.
Alföldi Hir!ap 1869. 122. sz.
Akadémiai Értesítö 1874. 164., 1877. 58., 88., 1878. 142., 1879. 119., 1880. 35., 1883. 53. l., 1890. 95. l.
Moenich és Vutkovich, M. Irók Névtára. Pozsony, 1876. 451. l.
M. Könyv-Szemle 1876. 298., 1877. 131. l.
Vasárnapi Ujság 1879. 11. sz. arczk.
Balogh Ferencz, A M. Protest. Egyháztörténet Irodalma. Debreczen, 1879. 87. l.
Petrik Könyvészete.
Horváth Ignácz Könyvészete 1883.
Halász Sándor, Országgyülési Almanach 1886. 63. l.
Sturm Albert, Uj Országgyűlési Almanach 1887-1892. 215. l.