az országos statisztikai hivatal beltagja. György József megyei orvos és Lator Borbála fia, szül. 1844. ápr. 11. Huszton Máramaros megyében; iskoláit különböző helyeken végezte; Budapesten kiválóan bölcselettel és theologiával foglalkozott. 1867-71. külföldön (Franczia-, Német-, Angol- és Olaszországban) tartózkodott és az egyetemeket látogatta, de behatóan foglalkozott a népnevelés tanulmányozásával is. Hazaérkezvén 1871-től 1882-ig belmunkatársa volt a Honnak, melyben tanügyi közleményeivel a közoktatás iránt érdeklődést keltett. 1882 óta az országos statisztikai hivatal tisztviselője.
Az irodalmi téren 1865 óta nemcsak paedagogiai kérdésekkel foglalkozott, hanem a képzőművészet, művelődéstörténelem és ethnographia köréből is közölt népszerű tanulmányokat.
Czikkei a Honban (1871 óta csaknem minden számban, többek közt: 1871. 242-246. sz. Emlékek az internationale köréből, 264. sz. Bessenyei György sírja, 1872. 7. sz. Scaramuzza képei Dante poklához, 63. sz. Mazzinira emlékezés, 194. sz. 1572. aug. 24., 1873. 41. sz. Kopernikus emlékezetére, 151. sz. Rapos József, 234., 236., 237. A szabadkőmivességről, 1874. 33. sz. Strauss Dávid, 86. sz. Muzeumi könyvtár új kincsei, 1875. 47. sz. Lyell Károly, 53. sz. Michelangelo Buonaroti, 119., 123. sz. Izsó Miklós és hagyatéka, 132. sz. Egyetemi könyvtár, 153. sz. Szinnyei József kincsei, 1896. 89. sz. Tudományos irodalmunkról, 307. sz. esti k. A népkönyvtárak terjesztése érdekében sat.), a Vasárnapi Ujságban (1871-től szórványosan, 1878 óta jóformán minden számban, különösen ethnographiaiakat, legtöbbnyire névtelenül, névvel: 1874. A játékokról, 1878. Cyprus sziget, Rafael stanzái, 1882. Egy angol tudós Körösi Csoma Sándorról, Irland fővárosából, Brazza gróf az afrikai utazó, 1888. Hunfalvy Jánosról, 1889. Ős magyar mythologiai nyomok középkori művészetünkben. Zirzen Janka, Bischitz Dávidné sat.), Szana Figyelőjében (1871. és 1875. Michelangelo Buonarotti. 1872. Az országos képtár fölállítása, Új magyar festmények és szobrok, Scaramuzza Dante-kartonjai, 1873. Pár szó hirlapirodalmunkról, Természettudományi irodalmunk, Irodalmunk democratisa!ása, 1874. Történelmi irodalmunk. Az önképzőkörök, Irodalmi petroleurség, A fejlődés eszméje a történelemben, 1875. Dürer Albert kisebb passiójának kiadása, Egy új könyvkiadó vállalat, Penny-könyvtárak, A régészeti congressus alkalmából), a Hazánk és a Külföldben (1871. Az internationale törekvési czélja, Marx Károly, 1872. Socialisták és a munkásmozgalmak), a Részvét Albumban (1872. Szellemidézők között egy éj), a Jónás Lapjában (1873. Kopernikus), a Magyarország és Nagyvilágban (1873, Az olasz carneval), az Otthonban (1874. A nők társadalmi helyzete), a Koszorúban (1885. Aesthetikai muzeumok sat.), a Családi Körben (1874. 10. sz. A svéd nőkről, 44., 45. sz. Sommerville Mária, 1876. 7. sz. Egy adalék Deák Ferenczről, régi gyorsirati jegyzeteimből), a Reformban (1875. 23. sz. Izsó Miklós), az Igazmondóban, a Világkrónikában (1878 óta), a Család és Iskolában (1876. A ponyvairodalom ellenszerei), a Néptanítók Lapjában (1872. Fröbel Frigyes és rendszere. 1882. A néptanítók árvaháza, 1883. A tanítónők menedékháza kérdéséhez, Az iskolai vagyon gyarapodása, A népoktatásügyi statisztika hazánkban, A közoktatás ügye Svájczban, 1884. Molnár Aladár, A közös hadsereg magyarországi tanintézetei. 1887. Eötvös József báró és az Eötvös-alap, ünnepi beszéd, A Mária-Dorothea-egylet működéséről, A magyar tanítók önsegélyző törekvései, A tanítóegyletek könyvtárai, 1888. Hazafias szellem tankönyveinkben. 1889. Az országos kisdednevelési kiállítás, Iskoláink tőkésített vagyona, A néptanítók anyagi helyzete Poroszországban és hazánkban. 1891. Ba1lagi Mór a paedagogus sat.), a Népnevelők Lapjában (1872. Rendezzünk tudományos felolvasásokat, később is minden évben egy czikk), a M. Tanügyben, (1872.), a Máramarosban (1865-71). a Szatmárban (1869-71), a Sárospataki Füzetekben (1869), a Szatmármegyei Közlönyben (1875-78), az Országos középiskolai tanáregylet Közlönyében (VIII. 1875. A felsőbb leányiskola, XVI 1883. A középiskolai tanulók nemzetiségi viszonyai), a Sárrétben (1876. A vidéki lapok hivatásáról, 1877. Bessenyei György sírja), az Erdélyi Protestáns Közlönyben (1878. A hitoktatás kérdéséhez), a Koszorúban (1879-80. Az ősmagyar népeposz nyomai, Mythologiánk maradványai a gyermekvilágban. Képzőművészeti irodalmunk, 1881. A vasorrú bába mint magyar Istenség. 1883. A hirlapok és a könyvirodalom hazánkban, Pulszky Ferencz életrajza. Az angol irodalom hódítása Magyarországon), a Főv. Lapokban (1875-től), a Havi Szemle (1879); a Földrajzi Közleményekben (1879 óta több czikk és 1884 óta a legtöbb apróságot ő írja; a nevezetesebbek közűl: 1881. A sziklahegység és Colorado canonai, A földközi tenger pusztulása, Tunisz lakói, 1882. A népek bőlcsője. 1883. A művelődés terjedése Közép-Afrikában, A Szahara sivatag keletkezése, A Beni folyó kikutatása, 1884. Tengermaradvány-e a Balaton, Dr. Fischer utazása Közép-Afrika vulkanikus vidékén, Német gyarmatok Afrika nyugati partjain, 1885. Thomson utazása a Victoria Nyanza felé sat.), a Budapesti Szemlében (1884), a Nemzeti Nőnevelésben (1881 óta), a Rozsnyói Hiradóban, Zalában és Esztergomi Hirlapban (1882. Irodalmi körök vidéken), a Nernzetben (1883. 53. sz. A magyar irodalom tőkéje, 141. A kik az irodalomból élnek, 158. sz. Bessenyei sírja), M. Salonban (1884. Nőnevelésünk, 1892. A nők irodalmi nevelése), a Prot. Egyházi és Iskolai Lapban (1884. A szeretet munkája Budapesten, 1890., 1892. A magyar ev. ref. egyház hiveinek megoszlása, 1893. A temesvári püspökség sat.), a Paedag. Plutarchban (I. 1886. Tóth József és Ballagi Mór életrajza), az Életben (1893. A millenium és a néprajz, emlékirat); ezeken kívül írt még csaknem az összes tanügyi lapokba; végre az Ungarische Revuebe, a stuttgarti Beobachterbe s az Allg. Lehrer-Zeitungba. Tőbb magyar mythologiai czikkét a franczia és német folyóiratok is közölték. Czikkeinek száma több ezerre megy, melyek száznál több lapban jelentek meg. A Pallas Nagy Lexikonába a magyar földrajzi írókat és utazókat írja.
Munkái:
1. A bibliai történelem az iskolában. Pest, 1871.
2. Az emberi nem eredete és törzsfája. Két előadás. Haeckel Ernő munkájának 2. kiadása után ford. Többek támogatásával kiadja Láng Lajos. Pest, 1871.
3. Meghalt lelkek. Satyrikus korrajz. Gogol után. Bpest. 1874.
4. 1793, vagy a polgárháború. Regény, Hugo Viktor utáni ford. (Áldor Imrével.) Bpest, 1874. Három kötet.
5. A munkafelosztás a természetben. Haeckel Ernő után ford. Bpest, 1875. (A Természettud. társulat könyvkiadó vállalata. VII. 79-111. l.).
6. Az egyetemes művelődéstörténelem vázlata. Bpest, 1875, (Ism. Századok. 2. kiadás. Bpest, 1890.)
7. Anglia művelődésének története. Buckle Tamás után angolból ford. Bpest. (1872-1873. a két első kötetet fordította, a többi hatot mások. Ism. Budapesti Szemle IX. 1875.)
8. Piros mint a rózsa. Regény, angolból ford. Bpest, 1877. Két kötet
9. A modern képzőművészet külföldön. Benjamin S. G. W. Contemporary in Europe cz. műve után ford. Bpest, 1878.
10. A prémek hazája. Verne Gyula után ford. Bpest, 1876.
11. A föld és népe. Föld- és népismei kézikönyv, több mint 600 képpel és külön kép- és térképmellékletekkel. Hellwald Frigyes etán átdolgozta. Bpest, 1881. III. kötet. (Az I. és II. kötetet Toldy László ford. 2. kiadás. Bpest; 1894-től az egész mü öt kötet lesz.)
12. Amerikai nők. Rajzok és beszélyek. Angolból ford. Bpest, 1880. (Olcsó Könyvtár 94.)
13. Viharban. Regény Lewer Károly után angolból ford. Bpest, 1882. (Olcsó Könyvtár 151.)
14. Egyházi s iskolai statistika 1882-től 1889-ig. Bpest, 1884-90. (Hivatalos Statistikai Kiadványok. Névtelenűl.)
15. Magyarország hivatalos statisztikája, történelme és fejlődése. Bpest, 1885. (Hivatalos Statisztikai Közlemények. Ugyanez francziául. Bpest, 1885.)
16. Del csillaga. A gyémántok hazája. Regény. Verne Gyula után francziából ford. Bpest, 1885.
17. Keraban a vasfejű. Regény. Verne Gyula után ford. Bpest, 1884.
18. Magyarország köz- és magánkönyvtárai 1885-ben. Bpest, 1886-87. Két rész. (Ism. Nemzet 1886. 106. sz., Századok, Prot. Egyházi és Iskolai Lap 1887. 27. sz.) (Hivatalos Statistikai Közlemények )
19. Kereskedelmi szótár. A magyar tudományos akadémia által kiküldött szakbizottság közreműködésével szerkesztette. Bpest, 1887. Két rész. (Ballagi Mórral együtt. I. Német-magyar és II. Magyar-német rész.)
20. A Mária-Dorothea-egylet Évkönyre. Bpest, 1889. (Névtelenűl.)
21. Az országos kisdednevelési kiállítás. Bpest, 1889. (Névtelenűl.)
22. Eszményi világ, előadások. értekezések, tanulmányok. Bpest, 1890. (Mária-Dorotheaegylet Könyvtára I.)
23. Nők mint orvosok. Bpest, 1892. (Különnyomat a Gyógyászatból.)
24. A Biharhegység. Bpest, 1891. (Különnyomat a Földrajzi Közleményekből.)
Szerkesztette a Tanítók Zsebnaptárát 1875 óta; az Eötvös Naptárt 1878-81-re (Komjáthy Györgygyel és Luttenberger Ágosttal.); Budapest leírását, útmutatókönyv az 1874. tanítógyűlésen; a Debreczeni önképzőkör lapját 1872-ben; az Országos Nőiparegyesület Évkönyvét 1872-től 1875-ig; a Hunyady Albumot (Szathmáry Györgygyel) 1878-ban; Jókai írói működésének ötvenedik évfordulója 1894. jan 6. Bpest, 1894. (Szerk. és az előszót írta.)
Álnevei s jegyei: György deák, Mihály István, Szűcs Lajos, Anonymus, -r., -rgy, és Gy. (különösen a Hon-, Igazmondó- s M. Népvilágban.)
Családi Kör 1876. 17. sz. arczk.
M. Könyvészet 1876-77., 1880-81., 1885-87., 1890.
Vasárnapi Ujság 1879. 11. sz. arczk.
Petrik Könyvészete.
Szinnyei Könyvészete.
Verédy Paedag. Encyclopaediája 347. l.
Ország-Világ 1891. 51. sz. (Névaláírása) és önéletrajzi adatok.